Vezércikket ír Lengyel Zoltán
(Hogy odafenn is meghallják tán?)
Amelynek az a jelszava:
Hogy hazánk egy nagy körtefa.
Kemény körte terem a vén fán,
S hiába is puhítják szalmán,
Jobbat, mért s hogy teremne hát,
Ha rosszul ápolják a fát?
Teljesítsétek minden vágyát,
Adjatok napfényt, esőt, trágyát,
S édes körtét terem a fa,
– Ez Lengyel Zoltán végszava.
Az „Úr” válaszolni majd így fog:
Kívánságtok együtt nagyon sok;
Trágyát azt mindjárt adhatok,
A többire meg – várjatok.
Vonatkozással a „Független Magyarország”
1903. augusztus 21.-iki vezércikkére.
Forrás: www.eternus.hu – Réthy László versei
