A véletlen lehet bármennyire is nagy,
a legnagyobb szerencse, hogy az is Te vagy.
Forrás: Lélektől lélekig
Hadd az örök esküt, hadd!
Szeress egész nap, úgy
Hogy hajnalig maradj!
Szeress, a túlon túlit add!
Forrás: Lélektől lélekig
Fordította: Tokai András
Már nem tudom, hogy miért szeretlek,
de azt azért tudom: nagyon.
Most hát reád rakom a terhet,
szempilláidra a szerelmet,
a mellkasodra, a szívedre
a vállaidra. S úgy hagyom.
Forrás: Lélektől lélekig
Azt hittem, hogy világ csudája vagy,
őrjöngés, álom, nyíló végtelen,
ma azt tudom, hogyha nem vagy velem
nem vagyok, nem játszom, nem létezem,
felhők fehérje a szemembe fagy…
Azt hittem, hogy a világ csudája vagy,
de annál sokkal fontosabb.
Forrás: Lélektől lélekig
– Tudsz játszani?
– Tudok.
– És szeretsz is?
– És szeretlek is.
Forrás: szeretem a verseket
Erdő mélyén
két törpe,
ülnek egy nagy
gödörbe.
„Én is törpe,
te is törpe,
le is vagyunk
nagyon törve.”
Forrás: Lélektől lélekig
Szerettem volna adni,
de nem volt: mit. –
Szerettem volna kapni,
de nem volt: kitől.
Szerettem volna enni,
de üres volt a tányér. –
Szerettem volna menni
de nem volt: hová.
Szerettem volna halni,
de a Halál kitért. –
Szerettem volna élni,
de nem volt: miért.
Forrás: fb – szeretem a verseket
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret, megég.
Ez és az baj. E két baj közt
Melyik jobb?… tudj’ az ég!
Pest, 1846. június–augusztus
Forrás: ma – Magyar versek