https://verskucko.com

Címke: szeretet

  • Rónay György – Hat vers a Korintusiakhoz, 2.

    Magad helyett
    az egész világot
    kell szeretned…

    Magad maradsz maholnap, oly magad,
    s úgy hullnak el mellőled a barátok,
    hogy az élőknél közelebb találod
    magadhoz néha már a holtakat,
    kik némán őrzik lent a holt nyarak
    közös reményét, míg te zord magányod
    rideg telében meddőn múlni látod
    a napokat, havakat, holdakat: –
    rabságod őre, lassankint belátod,
    hogy magad helyett az egész világot
    kell szeretned, s csak úgy leszel szabad,
    ha egy helyett milliók rabja vagy,
    s elveszve bennük, önkéntes halálod
    áldozata lesz a föltámadásod.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Harcos Katalin – Volnék a társad

    Volnék faág, hogyha levél lennél,
    ringatnálak, s te vígan libegnél.
    Lennék napfény, hogyha felhő volnál,
    meleg fényemben szellőn lovagolnál.

    Volnék kedvesed, ki hűséges lenne,
    ölelnélek úgy, hogy boldoggá tenne.
    Volnék a társad, ha magányos lennél,
    s szeretnélek, ha nem is szeretnél…

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Farkas István: Adj erőt

    Kicsit mosolyogj rám,
    ha találkozunk.
    Gyengéden érintsd meg
    karom, s válts velem
    néhány röpke szót.
    Így adj erőt nekem
    nélküled élni életem.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Faludy György: Csuáng Cö mondta

    „Ha egy ember véletlenül a másik
    lábára lép a zsúfolt piactéren,
    úgy magyarázgat. (»Nagy a torlódás itt,
    bocsásson meg, alázatosan kérem.«)

    Ha öcskösével teszi ezt a bátyja,
    pardón-t mond gyorsan. Ezzel elintézte.
    Ha az apa lép a kölyök lábára,
    semmit se szól, mintha nem venné észre.

    A legnagyobb udvariasság mentes
    a formalitásoktól, és a teljes
    bölcsesség tervezetlen, de kiárad,

    mint a folyók. Tökéletes szerelmet
    nem lehet demonstrálni, és a teljes
    őszinteség nem nyújt garanciákat.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • „Valakit szeretni azt jelenti:egy mások számára láthatatlan csodát látni.”

    François Mauriac

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fa Ede – Haiku

    nem vagy magányos.
    szeret valaki: egy eb. –
    ember lett érted…

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Komáromi János: Én várok rád

    Mikor már elfogyott
    az agyadból minden gondolat.
    Mikor a fejed
    csak üresen bólogat.

    Én várok rád!

    Mikor vad árnyak
    várnak az utca sarkokon.
    Mikor már mosoly
    sincs az arcodon.

    Én várok rád!

    Mikor fekete lesz
    minden, ami színes volt.
    Mikor már leírtad
    az utolsó sort.

    Én várok rád!

    És elmúlnak majd
    a lidérces évek.
    Könnyes percek helyébe
    boldog órák lépnek.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Lajtai Gábor: A csakazértis okán…

    Tegnap hitemre bíbor alkony ült
    és hűs kaszával szegte kedvemet,
    reményveszejtő kétkedő talány.

    De hangod óvón új erőt adott,
    mert mából érő holnapot kívánt,
    és elhitette: mégis érdemes.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Koltay Gergely: Ki szívét osztja szét

    Nincs szó, nincs jel,
    nincs rajzolt virág.
    Nem szállhat az égen
    szárnya tört madár.
    Nincs jó, ami jó,
    nincs már, aki felel.
    Nincs hely, ahová visszatér,
    ki útra indul el.

    Hol az arc, hol a kéz?
    Akiért, s csak azért?
    Hol a tér, ahol a fény
    hozzád még elér?

    Kell, te legyél,
    ki Nap lesz Éj után —
    te légy, aki megtalál
    egy régi balladát.

    Ki szívét osztja szét,
    ő lesz a remény —
    Ki szívét osztja szét,
    az élet, csak övé —
    Ki szívét osztja szét,
    követik merre jár,
    hegyeken és tengereken túl
    értik majd szavát.

    Így légy te a jel,
    ki új útra talál,
    ki elmeséli valamikor
    egy lázas éjszakán.
    Ami volt, s amiért:
    — az minden a miénk! —
    de szava lesz a megbocsátás,
    szava a szenvedély.

    Az légy, ki sose fél,
    ki a szívek melegét
    összegyűjti két karjába,
    mit nem téphet senki szét.

    Választott, ki a múltat
    magában oldja fel,
    őrző, ki érzi a hajnalt,
    tudja ébredni kell.

    Ha félsz, gyere állj mellém —
    szívem, szívedhez ér…

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Móra Ferenc: A szeretet az élet

    Ha majd az ige bételik,
    S az ígért óra érkezik,
    Az Örökkévaló szemén
    Átalragyog egy röpke fény,
    És a föltámadás igéivel
    Az arkangyalnak jőni kell.

    Az angyal szót fogad neki:
    Aranyvesszővel megveri
    Mohos sírhalmok oldalát,
    És zengi ébresztő dalát:
    Reggel van! Újra nap süt! Emberek,
    Ébredjetek, ébredjetek!

    A hosszú rabság véget ér,
    A földre újra visszatér
    Az élet, s boldog vígalom
    Zajátul zeng völgy és halom,
    Hogy száműzetve elfut a halál,
    S az angyalfecske egyre száll.

    De sok-sok sírhalom felül
    Tovább repül kedvetlenül,
    Aranyvesszője nem suhog,
    Ajaka szomorún susog:
    Nektek nincsen miért ébrednetek,
    Mert senkit sem szerettetek!

    Forrás: Lélektől lélekig