Címke: Szeretném ha szeretnének

  • Ady Endre: Elfogyni az ölelésben

    Szájon, mellen, karban, kézben,
    Csókban tapadva, átkosan
    Elfogyni az ölelésben:
    Ezt akarom.

    Epében, könnyben és mézben,
    Halálosan, tudatosan
    Elfogyni az ölelésben:
    Ezt akarom.

    Ilyen nagy, halk, lelki vészben
    Legyek majd csontváz, víg halott.
    Elfogyni az ölelésben:
    Ezt akarom.

    Forrás: MEK

  • Ady Endre: A föl-földobott kő

    Föl-földobott kő, földedre hullva,
    Kicsi országom, újra meg újra
    Hazajön a fiad.

    Messze tornyokat látogat sorba,
    Szédül, elbusong s lehull a porba,
    Amelyből vétetett.

    Mindig elvágyik s nem menekülhet,
    Magyar vágyakkal, melyek elülnek
    S fölhorgadnak megint.

    Tied vagyok én nagy haragomban,
    Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
    Szomorúan magyar.

    Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
    Kicsi országom, példás alakban
    Te orcádra ütök.

    És, jaj, hiába, mindenha szándék,
    Százszor földobnál, én visszaszállnék,
    Százszor is, végül is.

    Forrás: MEK

  • Ady Endre: Bujdosó kuruc rigmusa

    Tíz jó évig a halálban,
    Egy rossz karddal száz csatában,
    Soha-soha hites vágyban,
    Soha-soha vetett ágyban.

    Kergettem a labanc-hordát,
    Sirattam a szívem sorsát,
    Mégsem fordult felém orcád,
    Rossz csillagú Magyarország.

    Sirattalak, nem sirattál,
    Pártoltalak, veszni hagytál,
    Mindent adtam, mit sem adtál,
    Ha eldőltem, nem biztattál.

    Hullasztottam meleg vérem,
    Rágódtam dobott kenyéren,
    Se barátom, se testvérem,
    Se bánatom, se reményem.

    Már életem nyugalommal
    Indul és kevéske gonddal,
    Vendégséggel, vigalommal,
    Lengyel borral és asszonnyal.

    Lengyel urak selymes ágya
    Mégis forró, mint a máglya.
    Hajh, még egyszer lennék árva:
    Be jó volna, hogyha fájna.

    Áldott ínség: magyar élet,
    Világon sincs párod néked,
    Nincsen célod, nincsen véged,
    Kínhalál az üdvösséged.

    Elbocsát az anyánk csókja,
    Minden rózsánk véres rózsa,
    Bénán esünk koporsóba,
    De: így éltünk vitézmódra.

    Forrás: MEK

  • Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse…

    Sem utódja, sem boldog őse,
    Sem rokona, sem ismerőse
    Nem vagyok senkinek,
    Nem vagyok senkinek.

    Vagyok, mint minden ember: fenség,
    Észak-fok, titok, idegenség,
    Lidérces, messze fény,
    Lidérces, messze fény.

    De, jaj, nem tudok így maradni,
    Szeretném magam megmutatni,
    Hogy látva lássanak,
    Hogy látva lássanak.

    Ezért minden: önkínzás, ének:
    Szeretném, hogyha szeretnének
    S lennék valakié,
    Lennék valakié.

    Forrás: MEK