Címke: technika

  • Tóth Árpád – A műbaba

    Van már műláb, van már műfog,
    És vannak már műszerek,
    Van műfül, műorr, műgége,
    Mindmegannyi műremek!…

    Van vízmű, és van mű víz is,
    Példa rá a köntösgát,
    Ott a vízmű úgy szuperál,
    Hogy direkt művizet ád!…

    Van azután egy színmű is,
    Gyan Thuláé e remek,
    Ezt a színműt egy szép műszín:
    A frész fene ette meg!…

    Van aztán még egyéb mű is,
    Például egy elmemű:
    Szávi tata távirata:
    Talpnyaláshoz elve hű!…

    Mind e műveket azonban
    Lefőzi egy műremek.
    Dőderlein professzor műve,
    Amely mű egy műgyerek!

    Műbabát hoz a műgólya,
    Így lesz eztán a divat,
    S ez, úgy mondják, a jövőben
    Szerelmünkre is kihat.

    Műszerelem, műölelés,
    Műcsókokból műnemű,
    S régimódra születendő
    Gyermekünk lesz – parvenű!

    1912.

    Forrás: www.eternus.hu – Tóth Árpád versei

  • Petőfi Sándor – Vasúton

    Tenger kéj veszen körül,
    Közepében lelkem fürdik…
    A madár röpült csak eddig,
    Most az ember is röpül!

    Nyílsebes gondolatunk,
    Késő indulánk utánad,
    De sarkantyúzd paripádat,
    Mert elérünk, elhagyunk!

    Hegy, fa, ház, ember, patak
    És ki tudja, még mi minden?
    Tűnedez föl szemeimben
    S oszlik el, mint köd-alak.

    A nap is velünk szalad,
    Mint egy őrült, aki véli,
    Hogy őt, összevissza tépni,
    Űzi egy ördögcsapat;

    Futott, futott, s hasztalan!
    Elmaradt… fáradva dől le
    A nyugati hegytetőre,
    Arcán szégyen lángja van.

    S még mi egyre röpülünk,
    Egy sziporkát sem fáradva;
    Ez a gép tán egyenest a
    Másvilágba megy velünk! –

    Száz vasútat, ezeret!
    Csináljatok, csináljatok!
    Hadd fussák be a világot,
    Mint a testet az erek.

    Ezek a föld erei,
    Bennök árad a műveltség,
    Ezek által ömlenek szét
    Az életnek nedvei.

    Miért nem csináltatok
    Eddig is már?… vas hiányzott?
    Törjetek szét minden láncot,
    Majd lesz elég vasatok.

    Pest, 1847. december

    Forrás: www.eternus.hu – Petőfi Sándor versei

  • Ágai Ágnes: Hadijelentés békében

    ABBAN a háborúiban,
    mely a háborúk sorát majd lezárja,
    nem lesznek ellenségeink.
    CÉLPONT, OBJEKTUM, MŰSZERFAL, AKCIÓ.
    Öntörvényét végzi a széthasadt anyag,
    míg izzó gőzzé visszaváltozunk.
    A kémia nem ismer kegyelmet,
    nincsenek indulatai.
    A képletek nyelvén nem lehet
    békét kötni.
    A vegyszereknek
    nincsenek parlamenterei.
    Az elemi részecskéket
    nem lehet hadifogságba vetni,
    és egyezmények alapján kicserélni.
    Ha a folyamat megindul,
    kezdetét veszi a devolúció.
    Ki talál majd emberi nyomra
    egy földgolyónak nevezett
    halált sugárzó,
    szétroncsolt halmazon?

    Forrás: —

  • Ágai Ágnes: Látószög

    Feleselő felhők a durcás égbolt peremvidékén.
    Még a napfényt sem lehet kilöttyinteni,
    mert fellefetyelik az angóracicák.
    Nem üzemképes az éghajlat.
    Ki mondja meg, hol található
    az éghajlata, és milyen hullámhosszon foghatók
    a túl-, a más– és az egyéb világ üzenetei?
    A légi legelőkre kiterelgetett hangok
    hosszúkás bődülései és kerekded csipogásai
    megrekednek a gépi memóriák agytekervényeiben,
    és visszapotyognak a világ legegyszerűbb csillagára.

    Forrás: —