https://verskucko.com

Címke: végzet

  • Ady Endre: Beszélgetés a boszorkánnyal

    I.
    (Édes boszorkányom,
    Láttál angyalt holtan?)
    »Láttam szép magamat,
    Mikor még nem voltam.«

    (A Holdat a Nappal
    Láttad összebujni?)
    »Láttam fehér szivet
    Pirosra fakulni.«

    (Láttál napnyugatról
    Napot kelni este?)
    »Láttam Ujév napját
    Szilvesztert keresve.«

    (Leszitálni láttál
    Égből eső-márványt?)
    »Láttam az egeken
    Fekete szivárványt.«

    (Láttál már busongást
    Csali, büszke kedvvel?)
    »Láttam már sírgödröt
    Tele szerelemmel.«

    (Láttál visszafordult
    Óramutatókat?)
    »Láttam perzselését
    Sohse-kapott csóknak.«

    (Láttál már tengeren
    Fogant őserdőket?)
    »Láttam, ki sohse lesz,
    A holnapi nődet.«

    (És bolondot láttál,
    Ki szerethet téged?)
    »Láttam a szivedet,
    Szivemen van s véged.«

    II.
    (Édes boszorkányom
    Szivemre be ráhullsz)
    »El foglak árulni,
    Mert te is elárulsz.«

    (Telve van a kedvem
    A te szép valóddal)
    »Kedvetlenségemet
    Űzöm unott csókkal.«

    (Szép asszonyságodban
    Megmaradok szépen)
    »Megakadt a szemem
    Egy külömb legényen.«

    (Egek csillagához
    Nem hasonlitnálak)
    »Jaj, be rossz a Földön,
    Jaj, be rossz itt nálad.«

    (Légy az én hűséges,
    Drága feleségem)
    »Feleséged vagyok
    S elhagytalak régen.«

    Forrás: MEK

  • Ady Endre: A halál automobilján

    Töff-töff, robogunk
    Motólás ördögszekéren,
    Zöld gépkocsin,
    Éljen az Élet, éljen, éljen.

    Töff-töff, csupa kín
    E sárgolyó dühös harca,
    De fátyolos
    Az én arcom s a Léda arca.

    Töff-töff, a Halál
    Kacag. Érzi a mi hültünk.
    Csúf az Élet,
    Éljen. Mi legalább röpültünk.

    Forrás: www.eternus.hu – Ady Endre versei

  • Ady Endre: Özvegy legények tánca

    Szent György-nap éjén sipitók,
    Nyugtalanok a denevérek:
    Dohos várak ó termeiben
    Táncolnak az özvegy legények.

    Bolond és fehér valahány.
    Lesik a szent, tavaszi Holdat.
    Hopp-Sárit és Áve-Máriát
    Váltva és bokázva dalolnak.

    Khiméra asszony serege,
    Buta valót öldös, ahol jár.
    Kereszttel őket szent pap űzi
    S bütykös bottal hájhasu polgár.

    Szent György-napon három a tánc.
    Éjfélkor egy tátongó sírnak
    Mélyébe esnek hirtelenül,
    Hol rózsák és asszonyok nyílnak.

    Huhog lármájuk messzire,
    Viszik a hírt gyors inu kémek:
    „Hahó, a tisztelt romok között
    Dőzsölnek az özvegy legények.”

    S egy rózsát tép le mindegyik.
    Egy sóhajt hörg, mert jön a Hajnal.
    Egy Lédát keres: reá-mered
    S meghal kék, csókra-torzult ajkkal.

    Reggel hiába gyűl a nép,
    Nyoma sincs dalnak, bálnak, sírnak:
    Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon
    S egy-két bolond, verses papír-lap.

    Forrás: www.eternus.hu – Ady Endre versei

  • Ady Endre: Léda ajkai között

    Az ajkaid közt rejtőznék el,
    De a szemeid reám nyílnak:
    Meglátnak az én cimboráim,
    Nagyon holdas most minden éjjel.

    Lédám, meddig tart a bujósdi,
    Ez az ős, húnyó, csalfa játék?
    Tudom, hogy a nyomomban vannak
    S nem szabad nyögni, sírni, szólni.

    Szomorú, zöld, nagy szemeidben
    Dőzsölnek az én cimboráim,
    Kikukucskálnak, leskelődnek
    A Mámor, a Halál s az Isten.

    Ha akarják, szivemre szállnak,
    Csókolj, Lédám, semmivé csókolj,
    Hogy hiába jöttenek légyen,
    Ha ajkaid közt megtalálnak.

    Forrás: eternus.hu – Ady Endre versei

  • Szécsi Margit: Freskó a Szolgafalra

    Isa por és hamu-kor.
    Nem az égbolt, csak a boltja.
    Halálba űzik a hőst,
    a gyávát a hatalomba.

    Nem a csillagközi por,
    de a lélek-közi banda.
    Porond-cár por-markában
    a titkos értelmű bomba.

    Jaj, a sivatagi csók!
    Jaj, a megemésztő szolga!
    Merre hajtsuk a csikót –
    halálba vagy hatalomba?

    Égilovas-buktató
    kozmikus törpe, te ronda!
    Halálba űzöd a hőst,
    a gyávát a hatalomba.