Asszony, van-e még imádságod?
Mert nem segít más, nem segít más,
Csak kulcsolt kéz, esengő sírás:
Lesírni az Irgalmasságot.
Talán szolgája a halál
Mégis, mégis egy nagyobb úrnak,
Ki egy életet még megnyújthat,
Ha imád hozzá eltalál.
Asszony, találsz-e hozzá hangot?
Én csak kegyetlenségét láttam,
S csak keserű szót hordok számban.
Ne hallja meg, ha én sóhajtok.
Ne lássa meg vádoló arcom –
Csak a te rémült szíved lássa!
Ha irgalmához nem találsz ma:
Holnap a neved: özvegyasszony.
Krasznojarszk, 1917. június 5.
Forrás: Vers mindenkinek
