Bartók zenéjét csak addig nehéz befogadni,
ameddig szól.
Forrás: Lélektől lélekig
Szerző: Mária Németh
-
Balla D. Károly: Köpönyeg
Ha már kifordítod,
legalább ne csapj közben
ekkora szelet vele!Forrás: Lélektől lélekig
-
Benyó Judit: Véget nem érő monológ az emberi vágyakozásról
Vágyakozom az adakozásra, a jóságra és az örökkévalóságra –
a tiszta csendre, melyben a kiscsikókat kiviszik a mezőre,
az áhítatos csendre, melyben minden kivirágzik!
Vágyakozom a táncra, mely szívemből szakad ki,
a meleg ritmusra, mely a körben, a táncban érik!
Vágyakozom a virágágyak virító színére,
az esőre, melyet a szél loccsant rám,
a micisapkás zsokéra, ki elmondja hogyan él,
hogy mindig elkölti, amije van.
Vágyakozom a vágtató „Hold-Szekérre”,
a trappoló, a csattogó, izmos gyerek után,
az álmodó, a friss szemű éjszakákra,
melyek egyszerre több élettel kecsegtetnek!
A körbe keringő, sugaras nappalokra,
melyek a ruganyos földeken lépésre késztetnek,
a lélegző, a felemelkedő, a kurjantó reggelekre,
mikor az ember csendes és engedelmes.
Vágyakozom a szélcsendes órákra az Alföldön –
a mérges, hegyi fák társaságára,
a babrálgató, a meleg-hasú szél közelségére,
a vigasztaló és a haragos szélre!
Vágyakozom a fázós, a bukdácsoló messzeségre,
ahol pókok tanyáznak,
a táltos ló emberre tekintő szemére!
Vágyakozom anyám erős szívébe bújni!
Vágyakozom a titáni erejűek XXI. századára!Forrás: Lélektől lélekig
-
Gámentzy Eduárd: Ajándék
Mosoly-álarc
Pihenj kicsit!
Fiókodat kulcsra zárom!Kigöngyölöm,
Kiterítem,
Lepedőbe csavart álmom.Gyere, ..nézd meg!
Milyen szép volt
Valamikor, ..most is, ..nagyon!Megcsókolom,
– Hátha ébred!
Azután majd neked adom!Forrás: Lélektől lélekig
-
Balla D. Károly: VISZONYÍTÁS
Még mindig jobb,
ha latrok beszélnek önmegtartóztatásról,
mint ha impotensek.Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: Most ölelj!
Most ölelj!
Most itt vagyok!
Most csókolj!
Nem lesznek holnapok.
Most szoríts!
Most itt vagyok!
Most kiálts!
Nem voltak tegnapok.Ez az a pillanat,
amire vártál.
Azt adom neked,
amit titkon kívántál.Rabod leszek és
urad is egyben.
Csak engem szolgálsz
és győzöl felettem.Egyetlen perccé válik
az egész élet.
Nem hallasz több hangot,
nem látsz több képet.Örök kéjt hoz
ez az egyetlen pillanat.
Csak a lángoló test
és semmi gondolat.Most ölelj!
Mert ha nem leszek,
hiába fúrod majd fejed
könnyekkel áztatott párnáid közé.Most csókolj!
Mert ha elmegyek,
hiába rejted majd remegő szád
kéjes sikolyok vagy csillogó szemeid mögé.Most szoríts!
Mert ha elengedsz,
hiába vágyod majd újra
az örökre elillant pillanat varázsát.Most kiálts!
Mert ha elveszek,
hiába keresel majd sírva,
többé sehol sem találsz rám.Forrás: Lélektől lélekig
-
Képes Géza: Elég
minden parázs
hideg hamu
minden szó
néma tátogásnem kellenek szavak
elég
egy
összevillanásmég az se kell
elég
ha
vagyForrás: Lélektől lélekig
-
Babits Mihály: Ádáz kutyám
Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog Ádáz.Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha – Ádáz.Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény ide vezet, Ádáz.Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.Forrás: Lélektől lélekig
