Nem tudsz te a világ kedvére tenni:
bár jó vagy, és erényed is ezernyi,
azt várja, hogy kezes légy, senki-semmi!
Kosztolányi Dezső fordítása
Kategória: Német költők
-
Johann Wolfgang Goethe: Sehogysem
-
Annette von Droste-Hülshoff: Ítélet
Van kéz, oly finom, hogy biztosan és szép
rendben szétszedi az agy tévedését,
és olyan erős, hogy nem is remeg,
mikor a nyomorultra dob követ?
Ki meri mérni vak dühét a vérnek,
a nem-felejtett szót, az ifjú lélek
tolvaját, amely szívós gyökeret
ver bele, s hajt előítéletet?
Te, boldog ember, ki fényben születtél
és jámbor kéz ápolt védence lettél:
tilos ítélned, mérleghez ne nyúlj!
hagyd a követ, saját fejedre hull!Szabó Lőrinc fordítása
-
Hermann Hesse: A magány
Egy erős szellem terjesztette szét
a hegyek fölött nagy, fehér kezét.
Tekintetének fénye rám mered,
de én nem félek: nem bánt engemet.Fekete mélyben bukkantam reája.
Magas csúcsokra csalogat ruhája.
Mély álmaimból gyakran keltem én.
Játszom az élet s halál ösvényén.S órákon át, míg szívem fájt nekem,
a hegyi úton lassan járt velem.
És hűvös kezét áldón tette ottan
hő homlokomra és én – megnyugodtam!Fordította: Juhász Gyula
-
Friedrich Schiller: Remény
Álmodnak egy szebb, jobb hazáról,
Ez álom minden emberé:
Lihegve tör a földi tábor
Egy felragyogó cél felé!
A föld tavaszra, télre válik –
Az ember remél mindhalálig.Remény az út, a cél, a pálya.
A gyermek hűen él vele,
Remény az ifjú délibábja,
Remény az aggnak élete:
Ha fáradt teste sírba űzi,
Reménységét a sírra tűzi.S ez nem valami lázas eszme
Bomlott agyvelők éjjelén;
A lélek harsog messze, messze:
Nagyobbért, szebbért élek én! –
S amit a lélek hangja hirdet,
Az nem csalhat meg soha minket!Dsida Jenő fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
-
Heinz Kahlau: Emberpár
Már hatvanezer éve
hevertek egymás mellett,
mikor csontvázuk meglelék.Ahogy meghaltak,
úgy hevertek.Kivették a kezéből asszonya kezét.
Jékely Zoltán fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
-
Paul Alfred Kleinert: Hír
a napok egyre rövidebbnek tűnnek
gyűlik a fáradtság
régóta nem oldok már meg matematikai,
sem sakkfeladványokategyre inkább az élet lesz számomra feladvány
nap nap után: a laissez-faire művészetének gyakorlása
az éjszakák: az át-menet megidézései
Fordította: Tatár Sándor
Forrás: Lélektől lélekig
-
Friedrich Hebbel: Két vándor
Egy néma barangol a földön.
Üzent vele az Ég,
Nem érti ő, amit hoz,
S akinek szól a titkos
Izenet, nem látja még.Egy süket az Ég szavára
A földön útra kél,
Ennek a füle dugva,
Annak az ajka csukva,
Míg útjuk egybe nem ér.Megszólal akkor a néma,
A süket is érti szavát,
Talányát űzi-fűzi,
Az égi igét kibetűzi
S mennek Keletre, tovább.Hogy e pár egymásra leljen,
Ember, buzogva kérd!
Ha kik magukba járnak,
Egymásra rátalálnak,
A világ célhoz ért.Kardos László fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
-
Paul Celan: A szavak estéje
Szavak estéje – varázsvesszővel a csöndben!
Egy lépés, még egy,
s még egy: a nyomát
nem törli el árnyad!
Az idő hege
felszakad,
vérbe borítja a tájat.
A szóéj vad szelindekei,
a szelindekek
feléd csapáznak,
a vadorzó szomj, a vadorzó
éh gyönyörében…
Végső hold mentene még:
hosszú csontot, ezüstöt,
pőrét, akár mögötted az út,
dob a falka közé,
de nem menekülsz:
felverted a sugarat,
habzik, közeleg,
és hozza azt a gyümölcsöt,
melybe hajdan
beleharaptál.Fordította: Lator László
Forrás: Lélektől lélekig
-
Paul Celan: Egy homokszem
Kő, amelyből faragtalak,
mikor az éj az erdőket letarolta:
fának faragtalak,
s kérgül leghalkabb bájolóm
barnája borult rád.Madár, a
leggömbölyűbb könnyből kiszökött,
moccan lombként fölötted:várj, míg szemek közt
egy homokszem neked föl nem parázslik,
egy szem homok,
mely álmot adott nekem,
mikor lebuktam a mélybe, érted –Felé törekedsz gyökereddel,
s röpke leszel, mikor halállal izzik a föld,
felmagasulsz,
s levélként szállok előtted én,
mely tudja, kapuk hol nyílnak.Fordította: Lator László
Forrás: Lélektől lélekig
-
Paul Celan: Olvashatatlan
Olvashatatlan ez
a világ. Kettős minden.Az erős órák
a hasadó időnek igazat
adnak rekedten.Te, legmélyedbe szorulva,
kilépsz magadból
mindörökre.Fordította: Lator László
Forrás: Lélektől lélekig
