Címke: bölcsesség

  • Goethe: Idézet

    „Három nehéz dolog van a világon:
    Úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon…
    Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen…
    És úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Idézetek

    „Minden fölösleges szóval el kell számolnunk egyszer. A kimondottakkal mások előtt, az elhallgatott szavakkal önmagunk előtt.”

    Taitosz

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Idézetek

    „Senki sem ismeri önmagát, mielőtt próbára nem tétetett.”

    Franz Werfel

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Weöres Sándor: A szabály, mint fogság és mint szabadság

    A teljesség felé

    Légy szigorú önmagadhoz, de ne gyötörd természetedet. Bontsd le szeszélyeid, sóvárgásaid, nem azért, hogy nélkülük nyomorogj, hanem, hogy folyhass, mint a víz, és biztos lehess, mint az ég.

    A szabály nem arra való, hogy beléje börtönözd magad; legyen lakószobád, szabadon ki-be járhass, dolgod szerint.

    A szabály semmit sem ér, ha elhatározásszerűen viseled, ha komoran és konokul csörömpöl rajtad; a szabály akkor jó, ha érzéseidbe ivódik, és finoman, hajlékonyan támogat.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Tatiosz: Tartalékok

    Mindenből kettőt tartsunk kéznél, ami az élethez kell. Ekkor az életünk is kétszer annyit fog érni.

    Két mosolyunk, két kedves szavunk legyen egy helyett. Megkettőzött szeretet, türelem, jóindulat – az élet mindennapos kellékei.

    A jóból, a kellemesből tartalékunk legyen, hisz kétszeresen kell azt osztogatnunk.

    A természet bölcsen gondoskodott az egyről: társat rendelt mellé, hogy törékenységétől megóvja. A férfihez nőt, a nőhöz férfit. Az emberhez embert. A szeretethez szeretetet.

    Mindenből kettőnk legyen.

    Így ha apadna a szeretet, fogyna a türelem, csappanna a jóindulat, ott a tartalék a kezünk ügyében. Tudjuk, hogy hol keressük őket, és boldogságunk is megduplázódik.

    (Részletek Tatiosz A szeretet kézikönyve című művéből.)

    Forrás: Lélektől lélekig

  • C. H. Spurgeon: Idézetek

    „Akik semmit nem tesznek, azok mindig elsők a kritizálásban.”

    „Egy bezárt kéz könnyen görcsbe merevedik.”

    „Az utánzás a legőszintébb dicséret.”

    „Sohasem áll más idő rendelkezésünkre, mint a jelen idő.”

    „Soha nem lehet oly finoman írni, mint amikor a szív vezeti a tollat.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Margaret Halsey: Idézet

    „Sokan csak azért beszélnek, mert azt hiszik, a hanggal könnyebb bánni, mint a csenddel.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Seneca: Az életről

    „Nagy időpazarlással keresik a fölöslegest, és sokan élik le az életüket úgy, hogy csak az élet eszközeit keresik. Vedd szemügyre az egyént, és vizsgáld meg az összességet: nincs, akinek élete ne a holnapra irányulna. Hogy mi rossz van ebben? – kérdezed. Végtelen sok. Hiszen nem él, aki így él – csak élni készülődik. Mindent elmulaszt. Még ha odafigyelünk, akkor is lehagy bennünket az élet; így pedig, ha késlekedünk, elfut mellettünk, mint valami idegen: az utolsó napon ér véget, de mindegyiken elvész. Aki elmulasztja a pillanatokat, végül elmulasztja egész életét. Az élet, akár egy pillanat: mulandó; s miért ne élnénk szépen a kicsit, ha abból áll össze az egész?”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Baranyi Ferenc: Ösztöke Simornak

    „Már összeroskadsz, – végre mondd:
    mit is akarsz hát, te bolond?”

    (Váci Mihály: Te bolond)

    Ki mondja el, ha nem te, hogy
    nem az a bolond, ki összerogy,
    hanem ki fölkél s újra lép,
    bár tudja: Abda vár odébb?

    Ki mondja el, hogy nem terem
    fenyőtoboz szőlőhegyen,
    s beléndekből csak ostobák
    próbálnak főzni gyógyteát?

    Ki mondja el, hogy verebet
    fogni dobbal ma sem lehet,
    és hogy a légy ma sem darázs,
    a krumpli meg nem záptojás?

    Tanár úr, mindig kell, aki
    a kézenfekvőt mondja ki,
    bár únja kis- és nagydiák
    a zsáknyi evidenciát.

    Nekünk ma sincs más munka itt,
    mint eldarálni azt, amit
    régen tud már bölcs és hülye,
    csak sohasem gondolt bele.

    Megértük, jó, a hatvanat,
    de kis időnk talán marad
    arra, hogy járjon még a szánk,
    míg érdemes figyelni ránk.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Juhász Gyula: A bölcs

    Nyugalmas, tiszta szemmel nézni mindig
    A háborgó és mulandó világot,
    Az örök törvényt betartani sírig,
    Spinóza, ez volt a te hivatásod.

    Boldog bölcs, kinek állandó szerelme
    A gondolat, kiben ott él az Isten,
    Téged nem rendített jó, bal szerencse,
    Te tudtad, hogy a vándorutad itt lenn

    Örök körökbe tart és mint a gyémánt
    A porban, egyszer fölragyog a lélek
    És kiszabadul majd a gondolat.

    Boldog bölcs, eltűnődve nézek én rád,
    Ki úgy díszítéd föl magányodat,
    Hogy gazdagabb volt, mint ott künn az élet.

    Forrás: Lélektől lélekig