Kizökkent az idő: felemás, rendhagyó, hiteltelen.
Átmeneti. Olyan, amikor semmi sem látszik végleges-
nek, amikor nem is illik, nem is szokás véglegeset
tenni. Azt mondja ilyenkor az ember: “Járok-kelek,
beszélek, csinálom ezt-azt, de csak azért, mert élek.
Mégis úgy, hogy szavaim és cselekedeteim se okok
se következmények ne legyenek.”
Üresjárat-napok, üresjárat-órák.
Az éjjel meghalt egy fiatal férfi. Nagyon komolyan,
nagyon véglegesen, semmiféle szokásra, illendőségre
nem hederítve.
S az idő, lám, nem zökkent vissza, nem igyekszik
rendjével igazolni e szörnyű véglegességet.
Forrás: Lélektől lélekig
