https://verskucko.com

Címke: döntés

  • Erich Fromm – Idézet

    „Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Bodnár Éva: Biztatás

    Mindig csak várni, hogy a dolgok eléd jönnek,
    nem lehet.
    Folyton azt lesni, mikor kapsz újabb
    esélyeket,
    Buta döntés: ne tedd!

    Inkább lázadj fel, kelj ki önmagadból őrülten,
    hogyha kell,
    Ne mondhassák azt rólad, gyáva kolonca vagy
    a sorsnak…
    Vigyázz, mit miért teszel!

    Vedd kezedbe a sorsod, hisz nem vagy
    ostoba.
    Ne hagyd, hogy elkábítson a vesztesek
    mosolya.
    Emberként élj, emberként harcolj!
    Úgy, ahogy megálmodtad egykor.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Áprily Lajos: Túl minden párton

    – Nagy sziklás szigetnél horgonyt vetek
    s kunyhót rakok magamnak szűz kövén.
    Akik hallották, azt mondták, beteg.
    Csak most gyógyult meg – válaszoltam én.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Farkas Boglárka: Érzem a vesztem

    Egy  oda nem illő, kimondott szóban
    Érzem a vesztem.
    Egy  apró, semmitmondó pillantásban
    Érzem a vesztem.
    Egy  céltalan, meg nem álló mozdulatban
    Érzem a vesztem.
    Egy  lágy, hideg csókban
    Érzem a vesztem.
    Egy  hangos, üres dobbanásban
    Érzem a vesztem.
    Egy  szóban, melyben annyi kétség
    Egy  pillanatban, mi oly rideg
    Egy  mozdulatban, miben annyi erő
    Egy  csókban, mi oly kevés
    Egy  dobbanásban, mi szívedé, már

    Érzem nincs visszaút.
    S én mégis büszkén hordom keresztem
    De érzem, érzem a vesztem.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Szabó Lőrinc: Két ország határán

    Ha még megkívánsz,
    megkívánlak érte,
    kevés már a kedvem
    földi jóra, szépre,
    kezdek öltözködni
    jégbe, hófehérbe.
    Nem érek rá többé
    könnyű ölelésre,
    ha nagyon szeretsz,
    hálás leszek érte,
    ha nem csábítasz el,
    magad vesztesége.

    Én már csak az égre
    nézek fel maholnap,
    két ország határán
    lábaim topognak,
    az is csak búcsú, ha
    szívedbe botolnak.
    Ha még itt marasztalsz,
    hálás leszek érte,
    nagyon nehéz az út
    az őszbe, a télbe,
    nem kísérhet oda
    nyarad édessége.

    Megyek mégis. Kell a
    béke tisztasága,
    nem tudom, mit ér,
    de ma még fáj az ára;
    várjak, most, miattad,
    várjak, utoljára?
    Sírva így búcsúzom,
    régi életemtől,
    ha nem húzom is ki
    kezed a kezemből:
    nincs út visszafelé
    e szomorú percből.

    Öltöztet az idő
    jégbe, hófehérbe,
    két országban járok,
    mindegyiktől félve;
    akármit választasz,
    megszenvedek érte.

    Forrás: Bábel Web Anthology

  • Devecseri Gábor: Kérésem egy

    Kérésem egy: a csókod add
    vagy tiszta szívvel megtagadd
    de ne oszd nekem kegyül
    mert akkor a szívem kihűl.

    Omlj karomba szelíden
    vagy lökj magadtól messze el
    ha hozzám simultsz, köszönöm
    ha meg se hallgatsz, becsülöm
    alamizsna nem érdekel.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos – Morális örökmozgó

    morális örök-mozgó:
    amit nem emelsz
    – szűntelen – süllyed

    Legyen erőd lent
    hagyni, amit nincs erőd
    följebb emelni.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Jawaharlal Nehru – idézet

    „Az élet olyan, mint egy kártyajáték.
    A kiosztott lapok adottak,
    de ahogy játszod őket, az szabad akarat.”

    Forrás: Jawaharlal Nehru

  • Kányádi Sándor – Ló és lovas

    föl-fölhorkan a ló
    cimpája ina reszket
    vadszagot érez

    félve lép mint a vak
    meg-meghajlik a föld alatta
    zsombékos süppedékes

    se kantár se sarkantyú
    csak egy sovány kötőfék
    s két elszántan szorító térd

    a zubogó patakot hallod-e
    vagy ereidben
    a vért

    ugratni kéne
    ha volna túlsó part

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Baranyi Ferenc: Tudod-e mit teszel?

    Tudod-e, mit teszel?
    Mikor csalóra adod a voksod:
    tudod-e, mit teszel?

    Mikor a karvalyt hattyúnak mondod:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor sugárként hódolsz a ködnek:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor nem sírsz, ha másokat ölnek:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor gyáván vagy színlelve tapsolsz:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor botlás csak, hogy igazat szólsz:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor mosolygod csak, ami sanda:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor süketvak vagy készakarva:
    tudod-e mit teszel?

    Mikor nem hallod kételyedet meg
    s nem nézed azt, mi kínos szemednek:
    tudod-e mit teszel?

    Ha tudod – sírig élj megvetésben.
    Ha nem – megbocsát Isten.
    De én nem.

    Forrás: Szeretem a verseket