Veled leszek én, mikor már nem is érzed,
Veled leszek én, mikor más mellett ébredsz!
Veled leszek akkor is, mikor főzöd a kávét reggel,
és áthúzol néhány dátumot, csak sírsz, bár tudod, nem kell…
Veled leszek én, mikor idegen lesz már minden,
Új arcok, új szerelmek, idegen új nevekkel,
S Veled leszek akkor is, mikor rájössz, minden rossz már,
De beletörődsz, hisz így kell legyen,
hiszen Te erre vártál!
Én soha nem kívántam, ne legyél másé, csak az enyém,
én soha nem kívántam, most mégis úgy fáj, hogy elmentél…
Én soha nem kívántam, ne legyél másé, csak az enyém,
én soha nem kívántam, most mégis úgy érzem, kellenél,
úgy kellenél…
Veled leszek én, ha elfordulsz az utcán,
a tévedést, a zavart ne lássuk egymás arcán,
Veled leszek akkor is, mikor már nem is érzed,
más mellett alszol el, de az én fényképem nézed…
Én soha nem kívántam, ne legyél másé, csak az enyém,
én soha nem kívántam, most mégis úgy fáj, hogy elmentél…
Én soha nem kívántam, ne legyél másé, csak az enyém,
én soha nem kívántam, most mégis úgy érzem, kellenél,
úgy kellenél…
Annyi mindent mondanék,
de nincs már több szavam,
annyi mindent mondanék,
de félek megzavar…
Én soha nem kívántam, ne legyél másé, csak az enyém,
én soha nem kívántam, most mégis úgy fáj, hogy elmentél…
Én soha nem kívántam, ne legyél másé, csak az enyém,
én soha nem kívántam, most mégis úgy érzem, kellenél,
úgy kellenél…
Forrás: Lélektől lélekig
