https://verskucko.com

Címke: filozófia

  • Fodor Ákos: WEIMARI EMLÉKKÖNYV-LAPOK

    (A TÖRTÉNET)

    A történet zárt vonalú
    s – bármily tág – kör, akár az élet.
    Mitől függ: víg? vagy szomorú?
    – hogy hol kezded, s meddig meséled.

    Forrás: internet

  • Arisztotelész: Idézetek

    “A léleknek két része van: az egyik gondolkodik, a másik érez.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG

    Sohase mondd: “el-
    veszítettem” s e m m i r ő l ;
    mondd: “visszaadtam”.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: A múlt

    képlékeny, mint a pletyka,
    megfoghatatlan, mint a rémhír,
    idillé apad, mint a népdal,
    hegyesre kopik, mint a rágalom,
    rövidre zárul, mint a vicc,
    méreggé bomlik, mint a pánik,
    csömörig eltölt, mint a sláger,
    szívünk körül döng, mint a döglégy.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: AZ EMBERI LÉPTÉKRŐL

    Komitragikus:
    villámfénynél próbálunk
    regényt olvasni.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Harcos Katalin: Játék a szavakkal

    Nincs örökké, és nincs soha.
    Csak idő van, mi hozzánk mostoha,
    és élet, mely változik örökké…
    Úgy válunk magunk is örökké.
    Hogy beépülünk a végtelenbe,
    térbe, időbe, életekbe…
    A VAN soha nem múlik el,
    legalább addig, míg létezel.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Karinthy Frigyes: Az Ige így született

    Testvéreim, farkasok, gyönyörű leopárd,
    foltos hiéna, bátyám és rokonaim mind,
    páva, cifra kuzin, nagynéném, zöld papagáj,
    otromba, bölcs elefánt, mókás maki, bánatos marabu,
    elbujtam itt a bokorban, hagyjatok egy kicsikét,
    a Bozót Törvényét jól ismerem én,
    kutyával ugatok, üvöltök a sakállal,
    de ez most nem szemeteknek szól,
    mindenre könyörgök!

    Friss koncot hagytam a tisztáson, rágjátok le sietve
    (mindjárt jövök én is), csak ezt a pár jelet itt
    hadd karmolom csorbult körmömmel a barlang sziklafalába,
    hogy visszataláljon százezer év múlva eltévedt utódom.
    Magamban hadd makogok, hadd hallja fülem csak
    a hangot, a hangot, a tompa zörejt, mit a Lélek
    szorít ki, belülről, kifelé fordult zabáló bestiaszámon.

    Valami van itt, valamit szimatolok,
    amivel együtt ketten vagyunk csak égi vizen,
    vízi mezőkön –
    önmagam és én – én és ő – apja nem én
    vagyok – s ő mégse apám.

    Van valami, más, mint az a Törvény,
    van Valaki, kit nőstény nem szült, hím sose nemzett,
    nem anyaméhből származik, itt születik most
    makogó két vastag, cserepes ajkam
    kínjában széttárt nyílása közül,
    buggyanó könnyek magzatvize mellől,
    ahogy előrebukó torokkal
    hörgöm el az új jeladást: is-ten…
    is-ten… is-te-nem könyörülj!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Samuel Beckett: Alba

    hajnal előtt még itt leszel
    és Dante és a Logosz és minden sztrátum és misztérium
    s a billogos hold
    ott a zene fehér síkja fölött
    melyet idekottázol hajnalig

    komoly alázatos dalos selyem
    hajolj arékapálmák fekete firmamentumára
    esőzz a bambusz-füstvirágra füzek fasorára

    részvét ujjaival ki hajol ide ha nem te
    és ha e port hitelesíted
    bőkezűséged alig gyarapítja
    mert a te szépséged előttem hófehér papír
    önmagát közlő közlemény ragyog át
    emblémák viharán
    hogy nincs napfény se nincs fátyol lehullta
    és nincs vendégelő úr
    csak én és aztán e papírlepedő
    a többi holt teher

    Forrás: Magyarul Bábelben (fordította: Tandori Dezső)

  • Fodor Ákos: Axióma

    Akiben Isten
    hisz: teljesen mindegy, hogy
    hisz-e Istenben.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Szécsi Margit: Élni

    Élni az áldott életet,
    a napfényt, a félelmeket,
    a szaporodást, születést
    élni az embernek kevés:
    meg kell rágni a létezést!

    mivel az ember telhetetlen,
    gyógyszere: bánat, bánat ellen,
    s az ember elgondol sokat,
    e kíntól úgyis megdagadt
    világba még világokat,

    egy kis csíkot túl a végtelenen,
    s elgondolja önmagáról, hogy: van,
    s elgondolja hogy ne legyen.

    Forrás: Magyarul Bábelben