Item inventio poetica: az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
“Csak búbánat” nótájára
1
Idővel paloták, házak, erős várak,
városok elromolnak,
nagy erő, vastagság, sok kincs, nagy gazdagság
idővel mind elmúlnak,
tavaszi szép rózsák, liliom, violák
idővel mind elhullnak.
2
Királyi méltóság, tisztesség, nagy jószág
idővel mind elvésznek,
nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává
nagy idővel lehetnek,
jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség
idővel porrá lésznek.
3
Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak,
idővel tenger apad,
az ég is béborul, fényes nap setétül,
mindennek vége szakad,
márvánkőben metszett írás kopik, veszhet,
egy helyiben más támad.
4
Meglágyul keménség, megszűnik irigység,
jóra fordul gyűlölség,
Istentől mindenben adatott idővel
változás s bizonyos vég,
csak én szerelmemnek, mint Pokol tüzének
nincs vége, mert égten-ég.
5
Véghetetlen voltát, semmi változását
szerelmemnek hogy látnám,
kiben Juliától, mint Lázár ujjától,
könnyebbségemet várnám,
ezeket úgy írám, és az többi után
Juliának ajánlám.
Forrás: Szívzuhogás
