(1921. november 25., Budapest – 1981. május 27., Budapest)
Foglalkozás: költő, író, esszéista
Anyja: Fülöp Ilona
Múzsa: Juhász Anna (élete végének meghatározó szerelme), valamint több versét ihlette a háborúban megélt emberi szenvedés, nem egyetlen személyhez kötve
Pilinszky a 20. századi magyar líra egyik legcsendesebb, mégis legmegrendítőbb hangja. A háború borzalmai és a koncentrációs táborok élménye egész költészetét meghatározta: verseiben a csend, a gyász, a megváltás és az isteni távollét jelenik meg elemi erővel. Szavai szikárak, képei mégis szinte tapinthatóak.
Kevés verssel is korszakot teremtett: minden sora seb, ima, tanúságtétel. Életműve máig az egyik legtisztább és legfájdalmasabb tükre az emberi létezésnek.
