Gámentzy Eduárd: Ahogyan régen

Aludni kéne

Ahogyan régen.

Lehajtott fejjel,

Anyám ölében.

Kelni a Nappal,

Vidám tavasszal.

Szállni fecskékkel, darazsakkal.

Gurulni domboldalról völgybe,

Pörögni, forogni körbe-körbe.

-Utána újra!

Még egyszer,..százszor!

Nyakláncot fonni

Fűből, virágból.

-Elvinni neki!

Hazatalálni!

-Minden ölelést meghálálni!

Forrás: Szeretem a verseket