Egy küszöb, kopott, ritkán járják,
Egy tölgyfa-ajtó, erős, barna…
Egy kilincs, hajlott, halkan nyíló,
Egy lábtörlővas, régibb fajta.
Egy szoba: csupa kedves árnyék,
Egy ágy – fekvéskor megnyikkanó –
Egy lámpa: derűs sárgafényű
S egy öreg asztal, persze: dió…
Egy képen ködös őszi tájék,
Egy ablak, mely nem néz, csak lát…
Egy szék, ívelt, sima karfájú,
Egy kályha s hozzá parázslapát.
Egy kutya: komoly házőrző
– Bár nincs mit őriznie soha –
Egy macska is, hogy doromboljon,
S ne unatkozzon a nagy kutya.
És egy árva szomszéd is lehet!
Csak annyit tudjon, hogy ott vagyok,
És megtaláljon álmomban békén,
Megtaláljon, ha meghalok.
Forrás: Lélektől lélekig
