https://verskucko.com

Kategória: Szerzők

  • Balla D. Károly: Sorrend

    Ritkán születik jó vers,
    ha a költő legelőször
    a nevét írja az üres papírra.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Györe Imre: A nincs dicsérete

    Nincs házam,
    nincs mit bekerítenem,
    ha eddig nem volt,
    már ne is legyen,
    senki se nézzen át
    kerítésemen.

    Nincs diófám, hát
    diót nem terem,
    szilvafám sincs, se
    lekváros kenyerem.
    És jó a semmi:
    nincs mit féltenem,
    éjjel szemembe
    mécsem kiteszem,
    (akár ablakba)
    ide találjon,
    mintha itt lakna,
    minden barátom:
    vándor idegen…

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Czóbel Minka: A sors

    Pihenni? – nem, még nem lehet.
    Ne álmodjék ki él, tehet!
    Az élet fájó küzdelem,
    A végperczé a győzelem.

    A végperczé, mely már talán
    Ott van a holnap hajnalán,
    Vagy távol évek végén áll,
    Bizonytalan – biztos halál?

    A czél homályos, szűk az út,
    Verejték, könnyü összefut.
    Virág, ha nyilva lát napot,
    Verejték, s könnyü áztatott.

    A fűre önti harmatát,
    Lábunk alatt a föld porát
    Áztatja, véle egyesül,
    Por lent, verejték s könny felül.

    A sors ragad, tovább, tovább,
    Megállás nincs – előre hát!
    Előre hát e tengeren,
    Melyen csak bánat s kín terem.

    Az élet kín és fájdalom,
    Nincs más öröm, csak nyugalom,
    Nyugalmas csöndes, szép halál,
    Még nem – előttem élet áll!

    Szívem harczolni, tűrni kész,
    Mégis remegve visszanéz,
    Hogy elmaradt a végremény
    Gyermekkorom derült egén.

    Letűntek a derült napok,
    Mi voltam – többé nem vagyok.
    És a jövő? mit tartogat
    Titokzatos homály alatt?

    Küzdelmet, harczot, életet.
    Megyek jövő, megyek veled!
    Fájó gyönyört, bizalmat ád:
    Megállni bátran a csatát.

    Megállni, bár a vég közel,
    Nem biztat semmi égi jel,
    A nagy jövőnek éjjelén,
    Nincs egy sugár, nincs egy remény.

    Csak érzemény, csak gondolat,
    A lelkesülés elragad,
    Hő lelkesülés, égi jel –
    Megyek a merre menni kell!

    Nem kérdem én: mi lesz a vég?
    Harczolni kell, ez már elég.
    Szívem harczolni, tűrni kész,
    Emelj, vezérelj égi kéz!

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Gyurkovics Tibor: Minden

    Minden vagy ami nem lehetsz
    egyre ragyogóbb egyre szebb
    kirajzolódó mint a seb
    amit farkasok ejtenek
    a szívemen s ha nem lehet
    akkor sem tudok véremet
    veszítve élni csak veled.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Farkas István: Otthon

    Szemedben lelkem,
    szívedben szerelmem,
    tenyeredben testem
    lakik.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • József Attila: Kedvesem,

    Bizony a szirmok összeborulnak este.
    Nem akartalak megcsókolni se,
    Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem,
    Mint kisgyerek az édesanyját.
    A vackorfa a beojtott ággal összenő,
    Én is jobb vagyok, hogy beojtottál csókjaiddal,
    Én kedvesem,
    És szebb is vagyok, miként az éjszaka
    A számlálhatatlan csillagoktól.

    Meleg vagy: esőt hozó tavaszi szél,
    Mely fogócskára tanítja a gyerekeket
    És fölkelti a sáros füveket.
    Régóta várt mellem bozontos rengetegje,
    Hol éhesen, meg félfagyottan
    Indulatok aggancsos csapata öklelődött
    És most, íme, Békén legelgeti liliomszavaidat
    Meg a violákat.

    Mert megjöttél, hisz meg kellett jönnöd,
    Én kedvesem.

    Még sötét van,
    Leheletünk se látszik,
    De ablakunkon ragyognak már a jégvirágok,
    Odaki hajnalodik
    S én még mindig csókokat beszélek.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: EGY VÉGSŐ KÉRDÉS

    Mért van az, hogy a
    rosszra bőven jut szavunk;
    a jóra: alig?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: ARCKÉPCSARNOK

    Van egy arc,
    amit csak önmagunkat elképzelve látunk

    • lehet, hogy ez az igazi.
      És van annyi arcunk,
      ahányan csak ránknéznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
      hogy ezekben akad néhány közös vonás
    • lehet. Akkor ez a valóság.
      Van egy,
      amit tükörbe nézve látunk: villám-
      gyorsan alakuló, képlékeny látvány: múzsája a Szomszéd Ízlése s az azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
    • efölött húnyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
      És van,
      van arc, amit csak az lát, aki szeret,
      akit szeretünk. Ez a legszebb,
      a legmulandóbb. A legérvényesebb.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Áprily Lajos: Vénség

    Zord vagy, zordságod sok derűt megöl,
    sokat nyögsz, mint a megroskadt malom.
    Úgy kell neked: a rút vénség elől
    miért nem szöktél meg fiatalon?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • József Attila: Lányszépség dícsérete

    Dícsérlek hát, mig minden erőm itthagy:
    A férfiból kiszakadt gondolat vagy,
    Hallgatsz, de szól a trombiták szava
    S ledől az elzárt Jerichó fala.

    Remek városok, puszták és az ég is –
    Körülötted van minden s azért mégis
    Csak téged lát meg, téged, aki lát.
    Éretted volt csak eddig a világ…

    Eh, ostoba, nem igy, de lelkesebben,
    Mint tűzimádónak vak rengetegben
    Áldó hozsánna zengne ajkirul,
    Ha körülötte az erdő kigyul!…

    Csak vergődés a méltó hódolat: ha
    Egy kőre lépsz, az fájdalmunk darabja.
    S hogy befejezzem a dicséretet,
    Szedjenek nagybetűből TÉGEDET!!

    Forrás: Lélektől lélekig