https://verskucko.com

Kategória: Versek,

  • Ignotus Hugó: Erdőben

    Nincs: vége és többé soha –
    Mint sziklakőre a moha:
    Szívedre, bár kövitsd és hűtsék,
    Halkan kiül a gyönyörűség.

    Megyünk és mögöttünk marad
    A biztos és a nem szabad –
    Sírj és nevess és jer velem,
    Ó hajléktalan szerelem!

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Rainer Maria Rilke: A szerelmes lány

    Nemes Nagy Ágnes fordítása

    Így igaz, vágyom utánad. Ejtem,
    elvesztem kezemből önmagam,
    nem remélve, hogy tagadni merjem,
    azt, mi tőled árad rezzenetlen,
    és komoly, merő, rokontalan.

    …rég: ó, mily Egy voltam, semmi engem
    el nem árult és nem szólított,
    mint a kőé, olyan volt a csendem,
    mely fölött a forrás átcsobog.

    Ám e lassú, párhetes tavaszban
    engemet a néma, öntudatlan
    évről most letörtek könnyedén.
    Összezárva, langyos, árva létem
    most valaki tartja a kezében,
    s nem tudja, tegnap mi voltam én.

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Barina Vendel: Hogy lehet az!?

    Hogy lehet az, hogy az ember
    Mindent megehet,
    A mit csak a szája kíván,
    A mit csak szeret?
    És mégis a feleségét
    Meg nem eheti,
    Pedig sok mily rettenetes
    Nagyon szereti?

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Bálint György: Jazz-band a Szilveszter éjszakában

    Testvér, most szól a jazz
    És nem hagy aludni a vackodon,
    Most bőg a szakszofón
    Mint szerelmes elefánt,
    Most pezsgővé folyik és táncba vibrál
    És nők mellén selyemmé símul
    A véred és izmod és ellopott
    Reményed;

    Testvér, most szól a jazz,
    Most színes üvegkúpok csilingelnek
    És illatos fények surrannak,
    Mint a macskák
    És a hold belefulladt a holnap reggelbe
    A hegyek mögött;

    Testvér, most szól a jazz
    És az éjjeli munkás aranyakat küld
    Frakkos gazdája asztalára, akit nem is ismer,
    Most bőg a szakszofón
    És üresen hallgató
    Fekete mélységekbe cikkázik bele a tánc
    És egy éhen döglött ló égre meredő
    Négy lába árnyékot hullat a vakító abroszokra;

    Testvér, most szól a jazz
    És korog a gyomrod:
    Mingyárt reggel lesz,
    Ez a világ a legjobb világ,
    És egy óra múlva néhány törekvő fiatalember,
    Hogy el ne késsen, már jóelőre
    Boldog újévet fog kívánni az Úristennek.

    Megjelent a Strófák című kötetben, 1929-ben.

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Szenteleky Kornél: Egy pillanat

    Ha majd ismét eljön egy karácsony,
    milyen szép lesz a hó, az öröm,
    a csúf szívek is szépek lesznek,
    amint cukorkát visznek másnak.
    Ismét karácsony lesz!

    Este társaság lesz nálatok,
    dióspatkó és szép, vörös tea,
    puncs is lesz tán, meg kedves kártyajáték,
    élces kedv meg piros hahota.

    Te pedig egyszer felveszed a kártyát
    és szemed elréved.
    Nézed, mint málik szét a cigaretta füstje
    a lámpafényben.

    – Mi az? Hova gondolsz? Rajtad a sor!
    – ekképpen szólnak hozzád,
    de te nézed, mint málik szét a cigaretta füstje
    a lámpafényben.

    Az is lehet, hogy messzebb nézel,
    hogy engem nézel
    e kurta pihenő pillanatban,
    engem,
    aki nagyon messze van már
    múltban, földben, poros emlékezetekben
    és rozoga cukorskatulyák lomjai között.

    Én ugyan akkor már táltossal vágtatok
    a fekete feledés felé,
    mely titokzatos és dermesztő,
    mint minden halál,
    de lehet, hogy halvány fényecske villan
    a révedt feketeségben
    és lehet, hogy te látsz engem,
    kedves.

    E bús pillanat oly rövid,
    mint hulló csillag karcolása
    és méla, komorult arcod ismét
    mosolyra virul.
    Felkacagsz.
    Már minden elmúlott!

    – Tudom már! – mondod
    és drága kezed,
    melyre egykor annyi csipogó csókot
    cseppentettem,
    most a tök felsőt
    leteszi az asztalra.

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Faludi Ferenc: Útra való

    Ne maraszszuk, elmehet,
    A mint tetszik, ugy vehet
    A faképtül végbucsut,
    Előtte az országut!
    Hajdi! elment jó korán,
    Éjfél után szaporán.
    A kakas is megörült,
    Vigan szóllott, hogy felült.

    Minden lova rugjon fel,
    A rudszege hulljon el,
    Repedjen a gyeplő-szij,
    Pinczetokja folyjon ki.
    A forgószél kergesse,
    Zápor eső vezesse,
    Igen finom ember vólt,
    Jó hogy tőlünk elpatkólt!

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Komjáthy Jenő: Télapó

    Télapónak hó szakálla
    Feje tarkó, ing a lába,
    Lehe jégcsap, képe ráncos,
    Járja a haláli táncot.
    Zúz a szárnya, bús az árnya, mi
    De a táncot egyre járja.
    Térdig ér a hószakálla,
    Sírfenékig lóg a lába.

    Forrás: Versek mindenkinek

  • Weöres Sándor: Tíz lépcső

    Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
    Nyújdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
    Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
    Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
    Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
    Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
    Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
    Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
    Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
    Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.

    Forrás: A teljesség felé (Csönge, 1944–45)

  • Radnóti Miklós

    Szerelmes vers november végén

    A pattanó szöcskék még ittmaradtak,
    de szemén már elmélyül a kék,
    sárga uraknak gazdag udvarán,
    zsákos gabonák tömött csudái
    előtt bókolunk őszi fejünkkel;

    azelőtt, ha messze jártam tőle,
    földről pipacsok véres pöttyeit s
    égről csillagokat akartam
    a hajára hozni néki és
    éhomra hordtam a csókjait;

    most fa kéne télre, tavaly az idő
    feketére verte szomszédék szőke
    lányait s idén is játszik, mert bubás
    fölleg ül most a fák fölött és holnap
    dérrel veszekszik már a harmat.

    Forrás: FB Szeretem a verseket…

  • Szabó Lőrinc

    Még egyszer

    Piros kis húsbarlang a szád,
    nézlek és nézel, elakad
    a szívem s érzem: már nem én
    akarom akaratomat.

    Piros, vérpiros remegés
    tested a fehér bőr alatt,
    idegen húsod rokoni
    hangon szólítja húsomat.

    Ha mi szólnánk, részegen is
    azt mondanánk, hogy nem szabad.
    Két néma tolmács dönti el,
    hogy ki vagyok és hogy ki vagy.

    A két néma őrült beszél,
    egyik érti a másikat,
    és merülünk, és elborít
    egy rettenetes pillanat.

    Forrás: FB Szeretem a verseket…