„Azt mondják, a földi boldogsághoz a következők kellenek: legyen kit szeretnünk, legyen mit csinálnunk és legyen miben reménykednünk.”
Tom Bodett
Forrás: Lélektől lélekig
Címke: boldogság
-
Idézet
„A türelmetlenek boldogtalanok, mert mindig akarnak valamit, s mindig azt kapják, amit nem akartak. Ezért a boldogság a legszebb asszonyhoz hasonlítható. Titok.”
Nádas Péter
Forrás: Lélektől lélekig
-
Juhász Gyula: Finikének
A boldogságot akkor érezed meg,
Mikor már nincsen, mint a madarat,
Mely az erdőnek nyári éjszakáján
Fölötted álmodott vén fának ormán
S akkor láttad meg, mikor elröpült.A boldogság az, ami volt. Az élet
Csak szenvedés, csak álom, bús, ködös.
Örök csak az, mi túl e földeken,
Emlékek boldog szigetén dalol már,
Kálvária-domb minden tűnt öröm,
Melyen megváltó bánatunk köszönt!Forrás: Vers mindenkinek
-
Várnai Zseni: Orgona
Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak,
talán ezért hívnak engem orgonának,
április vad kedve suhogtatja ágam,
azután megfürdöm fényes napsugárban.Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és libegő lila virág…
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le hát engem,
s légy boldog te világ,
légy boldog te világ!Bimbóim bomlanak, virágdíszben állok,
már csak éppen május elsejére várok,
s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom,
s orgonaillatom a világra ontom…Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és lebegő lila virág…
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le már engem,
s légy boldog te világ!
Légy boldog te világ!Forrás: Meglepetésvers.hu
-
Rákos Sándor: Válasz nélkül
Ismerek mindent, amit az öt érzék
a világból gyönyörül közvetít.
A látás rangos élményét ezerkép,
a hallás borzongó örömeit,a bódult szaglást, a kéjes tapintást,
az ízlelés hallatlan mámorát,
az érzékek zenéjét, a szerelmet
(gyerekszájjal megkóstoltam borát!),mindezt ismerem évről évre jobban,
barátaim, csak egyet nem tudok:
boldogságot, amely nem percre lobban,
mely nem káprázat, ideg-állapot,hanem a lélek osztatlan derűje
s örökké él, már túl az anyagon –
van-e térképe, van-e iránytűje,
hozzá vezetni van-e hatalom?Az érzékek bilincsét már levetné
nagyobb kalandra szomjas szellemem:
de a húson túl találok-e bármit,
s ha nem – mi lesz velem?Forrás: Vers mindenkinek
-
Szécsi Margit: Ahol a töltés tündököl
Ahol a töltés tündököl kis, gyűrüs fehérkéivel,
a nagy fényességben szemetvakító virágaival,
kutyaszemű kamilláival ahol a töltés kanyarog,
a hőségben fehérizzású köveivel, síneivel,
ott kószáltam fiatalon, ledöntve a biciklimet.Bejártam birodalmamat, derékig az ezüst gazokban,
zsályák lilultak, olajos talpfa alól kavicsot szedtem,
zoknimra zöld bogáncs tapadt, sok kis gömbölyű tüskésdisznó,
hajamba raktam, s elgondoltam, milyen eszkimó lehetek.Aztán rájöttem, hogy: vagyok, kezem-lábom döbbenve néztem,
hogy mozdulnak ha akarom, s hogy ők egyedül az enyémek.
Soká álltam a síneken, kőfehéren a boldogságtól,
boldogan és közönyösen. S a világ elfogadott engem.Forrás: Lélektől lélekig
-
Komáromi János: Boldogság
Sok éve kísért már a Földön
a boldogság szelleme.
Sok évet elvett tőle
a rettegés hercege.
Katonák tapossák
gyenge testét,
minden titkos
gondolatát kilesték.
Vágyait kacagva nevették,
tiszta lelkét semmibe vették.
Várjatok!
Hisz hosszú még az út
a boldogságig.
De a vágy talán elég lesz,
ha el nem vásik, odáig.
Gyengült testünk még
kaphat erőre.
Lehajtott fejek még
nézhetnek előre.
Ökölbe rándult kezek
még simogathatnak.
Könnyes szemek még
mosolyoghatnak.
Ez a bolygó itt
a lábunk alatt.
Ma még csak egy
boldog pillanat.
S ha majd a pillanatok
percekké lesznek,
akkor jut boldogság
a szíveknek.Forrás: Lélektől lélekig
-
Heltai Jenő: Menjünk a paphoz…
Elég soká szerettük egymást,
Elég soká gyötört a láng,
Az irigyek s a jó barátok
Ujjal mutatnak már reánk,
Elég soká epedtem érted,
Szálljon szivedbe irgalom,
Hallgasd meg esdő unszolásom:
Menjünk a paphoz, angyalom!Ki ezt a verset írja hozzád,
Míg két szemében könny fakad,
Igaz, csak egy szegény poéta,
De hát te sem vagy gazdagabb,
Padlás-szobám nagyon szegényes,
De nálad sincs külön szalon…
Tűzd ezt a rózsát szöghajadba,
Menjünk a paphoz, angyalom!Valószinű, hogy éhezünk majd,
S ha jő a tél, nem lesz tüzünk,
De akkor csókjainkból élünk
S ha fagyni fog, ölelkezünk.
Amig telik cérnára, tűre
És tinta lesz az asztalon –
Nem csüggedünk a küzdelemben.
Menjünk a paphoz, angyalom!Ha háztetőnkre száll a gólya
És kis fiucskát hoz nekünk,
Nem, nem cserélünk tíz királlyal
És minden Krőzust megvetünk.
Szivemből ekkor fog fakadni
Legszebb, legédesebb dalom, –
Vedd föl fehér muszlin-ruhádat,
Menjünk a paphoz, angyalom!Ha életünk már télbe hajlik
S homályba vont az alkonyat,
Ifjan marad mindig szerelmünk,
Bár ifjuságunk elfonnyadt.
Együtt fogunk pihenni ott is,
Hol ránk borul a sírhalom,
Fond gömbölyű karod karomba,
Menjünk a paphoz, angyalom!Forrás: Lélektől lélekig
-
Szabó T. Anna: Akkor
Van perc, amiért mindent odaadnál.
Elfészkeltem a fejem a nyakadnál.
Hogy dobogott! Felettünk csukott szemmel,
égre tárt csőrrel zengett a rigó.Az első csók. Két forró tenyered.
Ahogy belülről megismertelek.
Akkor tanultam meg, hogy mégis, mégis:szeretni jó.
Forrás: Lélektől lélekig
-
Charles Baudelaire: Himnusz
Aki legdrágább, aki legszebb,
aki fény bennem, ragyogó,
az örök bálványnak, a szentnek:
üdvözlet, örökkévaló!Úgy árad szét az életemben,
mint sóval átjárt levegő,
ő az öröklét vágya bennem,
kiolthatatlan szomjam ő.Örökfriss illatpárna, melytől
édes lesz egy drága szoba,
titkos tömjénkehely, amelyből
fűszer száll egész éjszaka:hogy fejezzelek ki szavakban,
romolhatatlan szerelem,
öröklétemben láthatatlan
pihenő gazdag ámbra-szem?!Aki legdrágább, aki legszebb,
aki fény bennem, ragyogó,
az örök bálványnak, a szentnek:
üdvözlet, örökkévaló!Szabó Lőrinc fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
