https://verskucko.com

Címke: karácsony

  • Bella István: Havas fény

    T. D. karácsonyfája alá

    De jó is
    De jó is tudni hogy
    De jó is tudni hogy van valaki
    Van valaki odaát a havas háztetők alatt
    Ott túl a rakparti háztetők alatt
    Van valaki a havazásban ott túl aki tudja
    Tudja hogy tudom: tudja
    Vagyok

    Virágokat szelídít Ő: rétszavakat
    És madarakat
    A röpülés villámló hiányjeleit
    Örök aposztrofjait az égnek
    Létszavakat szelídít Ő: virágokat
    De mit virágokat!
    Disznóparéjt, vadsóskát, tikhúrt, papsajtot
    A rét-gyepszótár útszélremagzott
    Gizgaz-szavai-gyomokat
    És létjeleket szelídít: madáraposztrofokat
    De mit madarakat!
    A tél pohos pontosvesszőit
    Terek kövein fák promenádjain virityelő
    Izgága madárcigány-népet nyárseftelő
    Verebeket

    Ó távol Fű- és Fabarátom!
    Virág- és Verébszavú
    Assziszibeli szerzet!
    Hagyd oda most
    Kedves madaraid és kedvenc szavaidat!
    Öltsd fel ködcsuhádat
    S indulj a város alá a falakon túlra!

    Csönd tutul ott és ólálkodó sötét
    Menj hát
    Mögötted micsoda népek
    Micsoda processzió!
    Sárkánygyík-Duna és királysága
    Csúszómászó népe
    Kígyófolyók és gyorsgyíkpatakok
    sikló-Inn, sárighasú Ipoly, tekergő Tisza
    S a fenevadak:
    Két lábon táncoló nagy busa Lánchíd
    S más hidak: jámbor tigris, oroszlán
    megjuhászodott párduc
    Csönd tutul ott és ólálkodó sötét

    Menj hát Szelídszavú!
    És fedd meg
    – mint egykor –
    Az fordolt világot:

    „Atyámfia, Farkas! Kérünk téged…”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Papp Gréti: Idézet

    A karácsonynak nincsen semmi köze a fogyasztáshoz,
    sokkal inkább van köze a szeretethez,
    amellyel egyetlen kereskedő portékája sem veheti föl a versenyt.

    Ilyen ajándék a plázákban nem kapható,
    értéke pénzben nem kifejezhető.

    Forrás: Facebook

  • Csitáry-Hock Tamás: Idézet

    Ott van az ajándék.
    A csomagban.
    A dobozban.
    A fa alatt.

    Nézd csak meg.
    Bontsd ki.

    Látod?
    Látod az ajándékot?

    Nem.
    Nem láthatod.

    Te csak egy tárgyat látsz.
    Nem az ajándékot.
    Nem az igazi ajándékot.

    Mert az láthatatlan.

    Az igazi ajándék az ajándékban van.
    Abban, amit látsz, amit kezedben tartasz.

    Ott van benne. Láthatatlanul.
    A szeretet, a jószándék, a rád gondolás.

    Amivel ezt az ajándékot adták neked.
    Az ajándékban az igazi ajándék: a szeretet.

    Forrás: Facebook

  • Gyurkovics Tibor: Szégyellős karácsony

    Karácsony délután
    jön hozzánk az apánk,
    leül és elmeséli hosszan,
    hogy ne higgyünk az angyalokban.

    Forrás:

  • Babits Mihály: Az előkelő tél

    Olyan halk és hideg idő van,
    halk és hideg, halk és hideg:
    hallani szinte suhanóban
    a gyöngyház égen a telet.

    Selymesen száll ő rongyaink közt
    s arcba legyez, bár semmi szél…
    Óh láthatatlan, hűvös angyal,
    előkelő, gyönyörű Tél!

    S a hó is itt lesz nemsokára
    s minden egyszerre eleven.
    Aki rápillant ablakára,
    fehér apácák végtelen
    meneteit véli vonulni,
    s ki boltból az utcára lép,
    lágy-fehér könnyek ostromolják
    kemény csomagjait s szívét.

    Estefelé kitisztul néha,
    a csillagok kilátszanak
    s mint gyermekek állunk alélva
    egy nagy karácsonyfa alatt,
    amelynek ágát föl nem érjük,
    de gyertyás fénye ránk sajog:
    gyertyásan és csúfolva néznek
    a karácsonyi csillagok.

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Gyurkovics Tibor – Szégyellős karácsony

    Karácsony délután
    jön hozzánk az apánk,
    leül és elmeséli hosszan,
    hogy ne higgyünk az angyalokban.

    Forrás: Kedvesch versek – Index.hu

  • Nagy László: Játék karácsonykor

    Bárd az ég is, meg-megvillan,
    lelkeket irtana.
    Hamuszürke vatelinban
    jajgat a kisbaba.
    Csöpp ujjal az arany-lázas
    tornyokra rámutat.
    Anyja előtt bezárták az
    urak a kapukat,
    döndödi dön
    döndödi dön.

    Gyenge arcát üti-veri
    a havas zivatar,
    ha a telet kiheveri
    mit akar, mit akar!
    A kis istent mi megszánjuk
    emberek, állatok,
    kályhácskája lesz a szájunk,
    szedjétek lábatok,
    döndödi dön
    döndödi dön.

    Könnye van csak a mamának,
    az csorog tej helyett.
    Soványkodó babájának
    tejecskét fejjetek.
    Hallgassuk, a csuda üveg
    harmatot hogy csobog,
    szívet nyomni kell a süveg,
    megszakad, úgy dobog,
    döndödi dön
    döndödi dön.

    Vércsöpp fut a jeges égre,
    bíbor-gyöngy, mit jelent?
    Ül Heródes gyihos ménre,
    gyilkolni védtelent.
    Fodros nyerge vastag tajték,
    kígyó a kengyele,
    beledöbben a sok hajlék,
    ádáz had jár vele,
    döndödi dön
    döndödi dön.

    Megmenekül, úgy remélem
    a fiú, a fiú,
    kívánjuk, hogy sose féljen,
    ne legyen szomorú.
    Vigadjunk, hogy enni tud a
    rongyosok új fia, –
    kerekedjék, mint a duda,
    orcája dundira,
    döndödi dön
    döndödi dön.

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Aranyosi Ervin: Karácsonyi gondolatok

    Örömökben gazdag ünnepet kívánok,
    teljesüljenek be csillagfényes álmok!
    Szerető szívekre fénylő áldás szálljon,
    gyönyörű világunk fény-szigetté váljon!

    Legyen a világon boldog minden ember,
    Ahol szeretet van, hidd, ott más úgy sem kell.
    Itt van a mennyország, itt e földi létben,
    csak jól el lett rejtve, az ember szívében.

    Majd, ha minden ember a szívét kitárja,
    a szeretet ösvényt végre megtalálja!
    Rá lel majd az útra, mely a mennybe vezet,
    amit a szeretet szépen kikövezett.

    Kedves embertársam, kívánom találj rá!
    Kell, hogy világoddal megértőbbé váljál!
    Lépj az igaz útra, legyen benned béke,
    s ne legyen kétséged, hogy ennyi elég-e?

    Hidd el, CSAK ennyi kell, varázsos az ünnep,
    ha a félelmeink végleg tovatűnnek,
    gyertya fény tükrében megtisztul a lélek,
    s elmondhatod: – Végre mennyországban élek!

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Szabó Lőrinc – Karácsonyest, nyugalmas este…

    Karácsonyest, nyugalmas este,
    szemünk a friss havon mereng;
    és lelkünk bánattal övezve
    ki tudja, merre, merre leng?

    – A szél kint a havat kavarja,
    és trombitálva jár a tél;
    a lelkünk félve gondol arra,
    ki tőlünk most oly messze él…

    Karácsonyest. – Egy drága könnyben
    ó, mennyi boldogság van itt!
    A gondolatunk messzeröppen
    és lelkével ölelkezik:

    – elcsöndesül az ég haragja,
    csillag ragyog, elült a szél,
    és lelkünk áldva gondol arra,
    ki nemsokára visszatér…

    Forrás: Szeretem a verseket

  • Zelk Zoltán – Karácsonyi ének

    Nem alszik még kis Jézuska,
    lágy szalmában fekszik ébren.
    Három csillag áll fölötte,
    mosolyogva fönn az égen.

    Szól egy csillag két társának:
    „Nem mennénk le Jézuskához?
    Melegítsük, hátha fázik!…
    Keljünk útra jászolához.”

    Így beszélnek, jődögélnek
    égi útról, földi útra.
    Kis Jézuska jászolához
    visz a három csillag útja.

    És odalent már az ajtón
    fűszállal kis bárány tér be,
    s így szól: „E füvecskét hoztam
    én Jézuska örömére.”

    S jönnek lepkék édes mézzel,
    jön a szellő virágporral,
    jönnek a három királyok,
    s jönnek pásztorok nagy bottal.

    Mosolyogna Jézus rájuk,
    de alszik már, nincsen ébren.
    Három pásztor őrzi álmát:
    három csillag fönn az égen.

    Jönnek messzi földről népek,
    hoznak nótát, hoznak kincset.
    Erdő, porszem súgja vélük:
    „Megszületett, ím, a kisded…”

    Forrás: Szeretem a verseket