„A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer.”
Forrás: Lélektől lélekig
Címke: lélek
-
Rumi: SZERELEM: AZ ÉG FELÉ REPÜLNI…
Szerelem: az ég felé repülni,
Percenként ezer fátyolt széttépni,
Kezdetben életünket feladni,
Vég-lépés után láb nélkül lépni,
A létet szemeinkből kivetni,
Tulajdon szemeinket se nézni.Mily áldott – így szóltam a szivemhez –
Szeretők hajlékába beférni,
Szemeid látókörén túllátni,
A keblek utcájába betérni.Ó, lelkem, honnét jött a lehellet,
És szívem dobogása! ki érti?
Madaram, legyen hangod madár-nyelv,
Rejtett értelmét elmém megérti.Szólt szívem: Láttam az ős műhelyben
Víz és sár hajlékát forrni-égni,
Az anyag házából kirepültem,
Az anyag háza teremtett élni,
Azután, erőm fogytán, befogtak,
Formátlan létet, formába térni.Forrás: Rumi – fordította: Weöres Sándor
-
Rapai Ágnes: A stílusával átkarol
Philip Roth-nak
Az arcát én nem ismerem,
Nagyságos Úr, csak szép kezét,
Tudom virágot félve tép,
sóhajt, gyengéden megkötöz.
Most félrelép. Hát istenem!
A stílusával átkarol,
Míg más csupán ötöl-hatol,
Ön a lényeg fölött köröz.
Fogalmam sincs, milyen, ha kér.
Farmert visel? Vagy tweed zakót?
Kedvenc étke? Lazac? Spenót?
Szerelmes férj? Netán facér?
A könyv felénél tartok épp.
A kétszázadik oldalon.
Magával lenni jó nagyon!
Magával lenni jó nagyon!
-
Sólyomfi Nagy Zoltán: Benned és bennem
Benned született dal vagyok,
Megénekeltél engem.
Újra születek benned,
Újra születni jöttem,
Szüless újra bennem.Tárd ki, csak tárd ki
A lelked,
Hald meg a dalt, mely
Benned született megBennem született dal lehetsz,
Megénekellek téged
Újra születhetsz bennem,
Újra születni jöttél,
Újra születek benned.Tárom, csak tárom
A lelkem,
Hallom a dalt, mely
Bennem született megForrás: Lélektől lélekig
-
Ralph Waldo Emerson: Idézetek
„Ha rokon a lelkünk, kell, hogy összetalálkozzunk.”
Forrás: Lélektől lélekig
-
Helen Keller: Idézet
„A legjobb és leggyönyörűbb dolgokat a világon nem láthatjuk és nem érinthetjük. Csakis a szívünkkel érezhetjük őket.”
Forrás: Lélektől lélekig
-
Kristina Calu: Szélnek eresztem
Szélnek eresztem a gondot,
hadd menjen világgá;
magamban azért imádkozom:
váljon otthontalanná…Szélnek eresztem a könnyet,
túl soká lakott nálam,
majd meglátogathat örömömben,
de ez az én házam, s váram.Szélnek eresztem a félelmet,
messzire kergetem,
legyen lelkem újra gyermek,
érzem: ez kell nekem.Szélnek eresztem a bánatot,
ne terheljen tovább;
holnaptól – ígérem – elhiszem,
hogy igenis léteznek csodák…Forrás: Szeretem a verseket
-
Fésűs Éva: Kívánság
Uram, ha egyszer nagyon jó leszek,
egy szívet adj nekem!
Egyszerűt, tisztát, szépet, kedveset,
lakozzék benne erős szeretet
és imádkozni tudjon melegen.Nem kell lobogva égő gyötrelem,
és tépő ösztönök,
nem kellenek a cifra nyomorultak,
kik rossz szerelmeket százszor meguntak,
de olthatatlan vágyuk füstölög.Nem kell megejtő, színes hangulat,
vérkergető borok;
tedd keserűvé, pecsételd le ajkam,
hogy indulatnak játékul ne adjam,
mi bennem szándékodból szent dolog.Nem kell a kar, mely kígyóként ölel,
tapasztalt, sima kéz,
nem kell, hogy csak a testemet szeressék, –
a múló mámor mélye dúlt üresség,
s nem kell a szó, mely rombol, úgy becéz.Vigyázz reám, ha forró pillanat
oson be álnokul
lelkembe, – mert én hófehérre vágyom,
és mégis sokszor megcsal önnön álmom,
ha jobbra, balra csóktüzecske gyúl.Ne legyen tűz és füst az életem,
csak szentjánosbogár;
de szabadíts meg az öncélú vágytól,
mely hamis lidércfényként világol
s a fáradt lélek békét nem talál.Uram, azért egyszer, ha jó leszek,
adj nekem egy szívet,
ki tisztán szűrte át e földi lázat,
kiben testvérek büszkeség, alázat,
ki enyém volna, s énvelem Tied.Forrás: Lélektől lélekig
-
Horváth Lóránd: Ketten vagyunk
De látok egy másik törvényt
az én tagjaimban, mely el-
lenkezik az elmém törvényé-
vel... Rom. 7:23 I.Ketten vagyunk. Nem tudom ki a másik.
Lestem hajnalba nyúló éjszakáig.A Lét partján, hol született a Kétség
Ő volt az éjben egyetlen Fehérség.Nőtt, ahogy az árnyék terjengett bennem,
Ő segített mindig magamra lelnem.Még nem tudtam azt, hogy létezik, hogy van,
- Meséltek róla sejtelmes szavakban.
Mikor zsibbadt a lét s árnyak kihűltek
Észrevettem, hogy zenéje van az űrnek.Ő volt a zene és én voltam az űr,
Zenélt bennem folyton, legeslegbelül.Ő volt a csíra én csak a héj voltam,
Ő napként derengett, én árnyékoltam.Én csak árnya vagyok, Ő bennem a Fény,
Én torz csonkaság, Ő egyetlen Én.Az ének éne, zenék zenéje: Fény,
Én árny, vak árny, folt a lét üregén.II.
Ketten vagyunk. Nem tudom mikor jött.
Csak itt volt bánatok, örömök között.A világ Vele lett teljes, egész,
És így lett nekem a világ kevés.Ketten vagyunk. Ő mindig az Igen.
Én a Nem s mégis megvan nélkülem.Ő volt a Jóság, Kezdet, Akarat,
Minden gonoszban én voltam a mag.Ellene megyek? – Nem védi magát.
Én vesztek, ha elveszem igazát.Mert nincs Ő velem, azért van magány,
Sírok mint csecsemő anyja után.S ha betelek vele, sok Ő nekem,
Túlcsordul gáttalan életemen.Ő Lélek, Szabadság, rajtam bilincs,
Ő mindennel bír, nekem semmim sincs.Ketten vagyunk s hordjuk egymás terhét,
Ő arcom kínját, én álma szépségét.Ő éghetetlen s mint a tűz tiszta,
Én mindig tövemig égek vissza.III.
Ketten vagyunk. Mindörökké ketten.
Összezárva rokon, ismeretlen.Örök ellentétek, szín és fonák,
Egymást felváltó, két külön világ.Űzzük egymást vak szerelemmel,
Ki nem józanít ebből a reggel.Lelkünk törvénye ez a szeretet,
Örök ige már, csupa forró tett.Mérjük egymást, végtelen a mélység,
Nézzük egymást, teljes a sötétség.Mint ólmot a feneketlen tenger,
A mélység minden kutatót elnyel.S csak azt tudom, én vagyok a sírás,
Ő az örök bú, én a csodálkozás.Én zaklatott vagyok, mint az éjfél,
Ő nyugalmasabb az anyaméhnél.Én csupa vágy, törés, fullánk, tövis,
Benne puha a bazaltszikla is.Ő és én, együtt, egymásba zárva,
Két iker egy, fájunk a világra.Forrás: Lélektől lélekig
Kattints a címre a teljes vershez!
