Címke: önismeret

  • Ember Béla: Hangulat

    Néha könnyen adom magam.
    Néha nehezen.
    Néha már magamat sem értem.
    Néha… sohasem.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Áprily Lajos: Sebezhetetlenül

    Támadhatsz – a tőröd méreggel se hat,
    megöltem a sárkányt: hiúságomat.
    Mennyi vére elfolyt, amíg vége lett –
    megfürdettem benne kényes lelkemet.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Rákos Sándor: Ismerősök

    Hallomásból ismer mind, aki ismer.
    Félreért, átsiklik a lényegen.
    Csak az isten ismer személyesen.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Márai Sándor: Idézet

    „Vannak ilyen szédülésszerű pillanatok az életben,
    mikor az ember tisztábban lát mindent, érzi erejét,
    a lehetőségeket, látja azt, amihez eddig gyáva volt,
    vagy gyönge. Ezek az élet változásainak pillanatai.
    Átmenet nélkül érkezik az ilyesmi, mint a halál vagy
    a megtérés…”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos: Útravaló

    Akkor jársz jól, ha
    mind közelebb lépsz ahhoz,
    amitől félnél.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Károlyi Amy: Sors-vonalak

    Valami furcsa kristály-belső,
    hatszögek, gyémánt-vonalak,
    körzővel, vonalzóval húzott
    hálózat, min az én halad,
    ma oda, holnap vissza megy.

    Drágakő-mélyi erezet,
    vagy menetközben tetovált.
    Improvizált vagy tervezett?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Weöres Sándor: Via Vitae

    Oly kicsi kunyhó,
    csak meghajolva lehet belépni.
    Odabenn kiegyenesülve,
    szemközt egy ajtó:
    lám, mégegy szoba,
    már nagyobb.

    Onnan nyílik mégegy, és mégegy,
    ez már oszlopcsarnok, tágasság, ragyogás,
    benn bál van, táncos forgatag, sokadalom,
    és mindenfelé sok széles szárnyas-ajtó

    akkora termekbe, hogy fedelük alá
    a felhők beúsznak, benn szakad az eső,
    vagy a mennyezetről süt a nap.

    Termek, teli erdőkkel, hegyekkel,
    tengerekkel, levegővel,
    már nem látszanak a falak.

    Tovább nincs is fal, se padló,
    csak a rögös, füves föld, és tető sincsen.
    Aztán az alap is elenyészik,
    űrben jár a láb,
    hova lett a kunyhó, ahová beléptél?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Abu Ali Ibn Színá: Négysoros

    Bár tudnám, ki vagyok – bár tudnám, mért vagyok -,
    világ bódultjaként mily úton ballagok?
    Örülnék szüntelen, ha rám jó sors ragyog,
    s ezer szemmel sírnék, ha fájdalom sajog.

    Weöres Sándor fordítása

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Nemes Nagy Ágnes: Angyal

    Én láttam angyalt. Az se jó.
    Futott, nem értem el.
    Olyan mindenki angyala,
    amilyet érdemel.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (4)

    Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
    nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
    miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
    benn semmi jellemzőt sem találsz.

    Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
    de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
    rég megszokta kezem dombját-völgyét,
    de ő sem tud mesélni rólam.

    Pedig nem rejtőzöm – csak igazában nem vagyok.
    Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
    de legbenső mivoltom maga a nemlét.

    Barátom, nincs semmi titkom.
    Átlátszó vagyok, mint az üveg – épp ezért
    miként képzelheted, hogy te látsz engem?

    Forrás: Szeretem a verseket