Baranyi Ferenc: Holtpont

mind gyűlölöm, aki előttem ismert,
mind gyűlölöm, ki nálad megelőzött.

míg sosem látott kertekben virultál:
nem lehettem se tolvajod, se csőszöd.

pünkösd rózsa, kihajtottál az útra –
így lettem tolvajod, aztán csőszöd.

s mind gyűlölöd, aki nekem virult rég,
aki a gomblyukamban megelőzött.

én gyűlölöm, akiket te szerettél,
te gyűlölöd, akiket én szerettem.

nem tudjuk egymás múltját elviselni.
így
jelenünk is elviselhetetlen.