Az új dalok fülembe csengenek
Már nem hallom a régi éneket
Az új dalokban száz vágy muzsikál
Az új dalok termője a halál.
Ha cseng a sok új szép melódia
Őbennük sír az új kor korcs fia
Őbennük sír az új kor korcs fia…
S mily szépek mind a forró új dalok
Mily lázas lüktetők, mily csábítók
Hozzád simul és lágyan hízeleg
Könnyes melódiák megejtenek.
Koszorúk ők a bűnös éjjelen
A hajnalon, mely sápadt fénytelen
A hajnalon, mely sápadt fénytelen…
Csak szól csak szól a szép új muzsika…
Mint temetési harangok szava.
Beléfulnak a könnyes nappalok,
Meghalnak… lassan csak az éj ragyog…
A buja vágyak lázas éjjele…
És befedi a csábos új zene…
Befed mindent a csábos új zene…
Ha csendesül már az új muzsika,
Kiégve fáradtan megyek haza.
A sápadt égen csillag nem ragyog,
Elhallatnak a lázas új dalok,
Beteg megtört szemem elszendereg…
S felcsendülnek a régi énekek,
Az egészséges… régi… énekek…
Forrás: rejtovilaga@protonmail.com
