A képzelet vad útvesztőiben,
az ösztönök zsiger-tárnáiban,
ahol a vakmerőség megterem,
mert a sötétnek sárkányarca van,
hol a világ fonák lesz hirtelen,
viharvert orom nyúlként elrohan,
kötél nyakadon a fény értelem,
erőd löttyedt bőr, avas nyári vaj,
véred agyadon kiforr
s mosolyod álca-vigyor: –
eljuthatnál valami véglegeshez,
miben lényed vágyaidnál teljesebb lesz?
Forrás: Lélektől lélekig
