Márai Sándor: Hegyek, erdők

Milyen
ilyesztő egymagadban ilyen
merev fák, merevebb
hegyek
között.

A zöld
szentjánost meg ne öld
mert isten világít
rád itt –
ne fuss előle.

Dőre
ostoba szóra ajkad ne nyisd
szitál az égi liszt
a köd
a csönd.

Örök
s tökéletes vagy egymagadban
s a két karod
az erők
eredője.

Forrás: Lélektől lélekig