Zengett,
kicsattanó jókedvünktől
zengett a Kékes.
A ropogó tábortűz
odacsalogatott egy lányosztályt is.
Körülültük hát a tüzet,
s ahogy „Lobogott a rőzseláng mellettünk”,
rázendített valaki,
mi meg fújtuk vele,
harsogtuk:
„A krokodílus a Gangesz partján…”
Éjfél felé
már mindenki párjára lelt.
Én is kigomboltam a blúzát,
és megcsókoltam egy miskolci lány
meleg, megadó mellét.
Föltört belőlünk mélyről,
nagyon mélyről,
szívünk zegzugaiból az ének:
„De szeretnék hajnalcsillag lenni!”
Forrás: Lélektől lélekig
