Rákos Sándor: Elmenőben

hagytad reám csak világod fonákját
minden édesnek keserűjét
karcos csókot karmos simogatást
fészek helyett a magány vermeit

halálra ítélt rabok vacogása
bogár kínja taposó talp alatt
vonító kutyák kétségbeesése
halljad uram ezt volt az életem

választottál üldözőim kedvére
ordas évek farkastején neveltél
szántál mindenkor mindenben vesztesnek
pályám bérével adósom maradtál

elmenőben áldjalak-e vagy inkább
átkozzalak te áldás-átok-osztó
kétségek közt kérdőjellé görbülve
szóra bénán leborulok eléd

Forrás: Lélektől lélekig