Hozzám tartozol, mint kéreg a fatörzshöz,
Minden emlékem csak tehozzád kötöz.
Tőled eresztek gyökeret a létbe,
Beléd kapaszkodom, semmitől sem félve.
Vihar ha tépáz, te borulsz fölébem,
Évgyűrűm számát miattad nem mérem.
Kedvem keresve virágba borítasz,
Éretted ébred szívemben a tavasz.
Hozzám tartozol eltéphetetlenül,
Gyümölcs vagy köröttem,
S én a mag legbelül.
Forrás: Lélektől lélekig
