„A kis herceg nekivágott a sivatagnak, de nem találkozott, csak egy virággal. Egy háromszirmú, semmi kis virággal.
– Jó napot! – mondta a kis herceg.
– Jó napot! – mondta a virág.
– Hol vannak az emberek? – kérdezte udvariasan a kis herceg.
A virág látott egyszer egy bandukoló karavánt.
– Az emberek? Van belőlük, azt hiszem, hat vagy hét. Évekkel ezelőtt láttam őket. De sosem lehet tudni, hol-merre vannak. Viszi, sodorja őket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük.
– Viszontlátásra – mondta a kis herceg.
– Viszontlátásra – mondta a virág.”
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Forrás: Lélektől lélekig
