Ma házat csináltam a kutyámnak,
pozdorjalapból az oldalát, tetejét
ócska gumimatracból, de azért nagyon
szép lett, szellős, nyári kutyaház,
s ahogy illik, üveg bort bontottam,
s szóltam imigyen, borostyán szemébe nézve:
„Ez a te házad, bár csak kutya vagy,
neked is jár egy hely a világon,
ahol otthon érezheted magad, nem vagy
farkas, vad és szabad, de erről te
nem tehetsz, ezt már őseid elintézték
a nevedben, abban élj méltón, ami
maradt, s próbáld kicsikarni a boldogságot!”
Forrás: Lélektől lélekig
