NINCS
SEMMI
BAJ
Címke: irónia
-
Fodor Ákos: Három negatív szó
-
Soós Zoltán: Huligánok pusztulása
Rekviem
Talán Gino vagy Rigoletto
mesélte el, hogy nem olyan régen
megvadultak a huligánok
Róma egyik kerületében.És szaporodván, mint a nyulak:
– bűnük közerkölcsi volt főleg –
leteperték – ha arra jártak –
brutálisan a szende nőket.A közvélemény felsikoltott:
oda a becsület, a lányság;
és módfelett tanácstalan volt
a római főkapitányság.Kihirdették: e vad környéket
a turista – míg jó a dolga –
elkerülje, mert szüzességét
a Hivatal nem szavatolja.Hírlett még, hogy eme intelmet
külföldi lapok is közölték;
és ettől kezdve rémült férfi-
sikolyoktól zengett a környék:luxuskocsin s busz-karavánnal
jöttek a sóvár öreglányok –
és kilenc szörnyű éj után mind
kipusztultak a huligánok. -
Babits Mihály: Pro Domo
(1916)
Úgy mint a fát, ezer kicsinyek
ráznak, és már a nagy fa remeg.Ó, boldog a dús fa, nem busul:
ha rázzák, drága gyümölcse hull.Szesznek ma meggyem drága gyümölcs:
Kelyhet ma, versem szent bora, tölts.Meggybor, pajtások, rajta, kocints:
kicsit fanyar, de egyéb ma nincs.A hazára az első telt pohárt:
igyunk, ne szóljunk: inni nem árt.Az emberekre a másodikat,
hogy adjon az Isten észt nekik.Most ezt is szótlan, harmadikat,
a kedvesem kisujja miatt!Hadd áldozom még e poharat
minden gyönyörért, ami megmaradt,jóért és rosszért, ami csak ért,
bántalmakért és bánatokért.Fanyar nedű, vérízű, nem csoda:
mert véres földből szűrte a fa.Forrás: MEK – Babits Mihály összes versei
-
Jókai Mór: Tüzes szerelmi vallomás
Szerelméről beszélt nagyon Jankó;
választottját úgy hívák, hogy Janka;
nem volt ugyan valami szép lányka,
de birtoka volt igen sok bankó.Mondta Jankó, hogy a szíve mint ég!
Akár csak egy feneketlen katlan,
melyben Janka nagysám szakadatlan
tüzesíthet vasalókat mindég.A mint mondja, hogy a keble lángol:
egyszer csak kigyullad a kabátja,
érzi szagát, a füstjét is látja:
kigyúlt biz az a szerelmi lángtól.Hát egy csomag gyufa volt zsebében,
azt ő addig nyomkodta, dörzsölte,
a szerelmi vallomás hevében,
amíg egyszer lángra lobbant szépen,
s Jankó úrfi majd ott égett tőle.Forrás: magyar-versek.hu
J
-
Szabó Lőrinc: Nők keresztje
Igen, a lány mind, ha vad, ha szelíd,
szégyellős volt. Szégyeltek valamit,
amiről nem tehettek! Valahogy
rágalmazott faj voltak, mártírok,
mártír-jelöltek. Nem ilyen szavak
jártak fejemben, de az indulat,
amivel néztem őket, pontosan
ez volt, ilyen volt. Amíg kicsinyek,
csitrik vagy éppen utcagyerekek,
addig nem vettem őket komolyan:
szegények, ők még nem tudják, mi van
előttük!… Máskülönben a dolog
nem tartozott rám: minden megszabott
törvény szerint járt s az bizony kirótt
borzalmat mindenkire, azt vagy ezt:
nőnek lenni, úgy látszik, nagy kereszt,
gondoltam, bár az egésznek csak a –
az egésznek… a ruha az oka!Forrás: DIA
-
Tóth Árpád: A műbaba
Van már műláb, van már műfog,
És vannak már műszerek,
Van műfül, műorr, műgége,
Mindmegannyi műremek!…Van vízmű, és van mű víz is,
Példa rá a köntösgát,
Ott a vízmű úgy szuperál,
Hogy direkt művizet ád!…Van azután egy színmű is,
Gyan Thuláé e remek,
Ezt a színműt egy szép műszín:
A frész fene ette meg!…Van aztán még egyéb mű is,
Például egy elmemű:
Szávi tata távirata:
Talpnyaláshoz elve hű!…Mind e műveket azonban
Lefőzi egy műremek.
Dőderlein professzor műve,
Amely mű egy műgyerek!Műbabát hoz a műgólya,
Így lesz eztán a divat,
S ez, úgy mondják, a jövőben
Szerelmünkre is kihat.Műszerelem, műölelés,
Műcsókokból műnemű,
S régimódra születendő
Gyermekünk lesz – parvenű!Forrás: MEK
-
Tóth Árpád: Elég volt a vágta
Lassan, lovam, lassan,
Elég volt a vágta;
Vén legénynek tempós már a
Kengyelvasba hágta.Minek is nyargalnánk?
Hová? Ki elébe?
Itt is, ott is örök cudar:
Egy a világ képe.Lobogni lélekkel
Haszontalan próba,
Míg mi élünk, nem lesz más e
Veszett Európa.S hiába legyezget
Holmi tavaszféle,
Mindegy az már, öreg csontnak,
Tavasz van-e, tél-e?Dirmegünk, dörmögünk,
Bajszunk, kedvünk kajla,
Nem kell már a szerelem se,
A parázna frajla.Édes kábulatra
Könnyebb szerzet vágyjon,
Ordas, lompos régi búkkal
Hálunk mi egy ágyon.Fringiánk is vesszen!
Az ifjabb fegyver
Hadd csattogja, hogy ő minden
Ócska vaskót megver!Majd eléri őt is
Idején a balság –
Hányja farát, míg lehet, a
Csikó-fiatalság!Mindegy már minékünk
Szerda vagy csütörtök,
A nagyságos angyal vagy a
Tekintetes ördög!Tempós lassúsággal
– Elég volt a vágta –
Szép egykedvűn átkocogunk
A másik világba.Forrás: MEK
-
Váci Mihály: Interpelláció
Kérdezem a kartársat:
– mit kíván tenni…
Helyesbítek – mit tud tenni, ha kíván valamit tenni?
Helyesbítek – mit tehet, ha kívánna valamit tenni?
Helyesbítek – mit tenne, ha tehetne valamit?
Helyesbítek – mit tehetne, ha tennie kellene valamit?
Helyesbítek – ha tennie kellene – tehetne-e valamit?
S ha egyszer végre tehetne valamit, tenne-e valamit?
Helyesbítek – tudja-e, mit kellene tennie, ha tennie kell majd valamit?
Helyesbítek – akar-e tenni valamit?
Helyesbítek – létezik-e az, aki nem tesz valamit?
Helyesbítek – létezik itt, aki kíván tenni valamit?
Helyesbítek – léteznek, akik kívánnak tenni valamit?Forrás: Váci Mihály Összegyűjtött művei, Magvető, 1979
-
Váci Mihály: Mintha
Ez a folyó mintha folyna,
az éj is mintha éjjel volna;
– az ember mintha olyan volna,
milyennek lenni lenne dolga.Mintha élet lenne az élet,
éltetne is – míg csak leéled,
s mintha elég is lenne néked
mindaz, mivel végül beéred.Én is mintha önmagam lennék,
sugárzik bennem néhány emlék,
pedig más vagyok régesten rég,
nem az, mi voltam, s mi lehetnék.És te is mintha csak te lennél,
mikor nevetsz – mintha nevetnél,
s mert felderengsz még, hogyha fény ér,
éppen olyan vagy, mintha élnél.Minden dolog teszi a dolgát,
az érdem elnyeri a zsoldját,
a szó olyan, ahogy kimondják,
Mi a bajod? Tudod? Na, szólj hát!A szeretet mintha szeretne,
a szerelem mintha lehetne,
a hit mintha még hitegetne,
s mintha hinni lehetne benne.Minden dolog épp olyan mintha
öntökélyére lenne minta;
tökéletes hinta a hinta,
a kulcs az ajtókat kinyitja.Ami van, mintha tényleg lenne,
a teremtés mintha teremne,
a lét mintha tényleg létezne,
a rend is mintha rendben lenne.Világunk mintha már az lenne,
minek az ember elképzelte,
s benne semmi dolgunk se lenne,
s mintha belenyugodnánk ebbe.Forrás: Váci Mihály Összegyűjtött művei, Magvető, 1979
-
Ady Endre: Finita…
Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab volt, megbukott.
Hogy maga jobban játszott, mint én?…
…Magának jobb szerep jutott!Én egy bolond poétát játsztam,
Ki lángra gyúl, remél, szeret –
Maga becsapja a poétát,
Kell ennél hálásabb szerep?!…Kár, hogy kevés volt a közönség.
Nem kapott illő tapsokat,
Pedig ilyen derék játékért
Máskor kap rengeteg sokat.Mert e szerep nem most először
Hozott magának nagy sikert:
Volt már olyan bolond poéta,
Aki magának hinni mert…Én magam e csúfos bukásért
Vádolni nem fogom soha,
Ez volt az utolsó csalódás,
A szív utolsó mámora.Egy percig újra fellángoltam,
Álom volt, balga, játszi fény;
Megtört egy kegyetlen játékon,
Leáldozott egy lány szivén…Vége van. A függöny legördült,
Végső akkordot rezg a húr,
Elszállt a hitem, ifjuságom,
Utolszor voltam trubadur…Eddig a vágy hevéért vágytam,
Most már a hitben sincs hitem,
Ártatlanság, szűzi fehérség
Bolond meséjét nem hiszem.Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab volt, megbukott,
Rám tán halálos volt a játék,
Magának érte taps jutott.Így osztják a babért a földön,
Hol a szív sorsa siralom…
…Hány ily darab játszódott már le
Ezen a monstre-színpadon?!Forrás: MEK
