Címke: lét

  • Fodor Ákos: Haikuk és rövid versek (válogatás)

    VALÓSÁG ÉS IGAZSÁG
    Nem érdekel, hogy
    tényleg hideg van-e most
    — csak az, hogy fázom.

    A LEGJOBB TANÁCSOKBÓL
    Sose légy fáradt
    megdicsérni bárkit is,
    ha megérdemli!

    MOZART
    (hommage à K. D.)
    nincs rossz fű. Nincs szél,
    ami ne jól fújna. Nincs
    hamis madárfütty

    KAVICS
    Remélem: igen?
    Remélem: nem?
    – Tudom: úgy lesz
    jó, ahogyan lesz.

    KAVICS A MÉRLEGEN
    Hegyet csodálni
    lehet – de szeretni csak
    kavicsot tudunk.


    Csak, kinek volt már
    kavics a cipőjében:
    becsüli, ha nincs.

    HÁLAÉRZET
    mikor az ember
    tudja, hogy mi baja nincs

    IDŐ, JÁRÁS, JELENTÉS
    aztán a hó,
    megint a hó,
    eljön a hó hava, évada:
    hullhat önmagára másmaga.
    Most jelentősebbek és múlandóbbak
    a lábnyomok. Aztán megint elolvad
    a hó, a hó, a hó

    A KAPCSOLAT
    Nem a gyakoriság.
    Nem is a közös programok.
    — A tér/idő/alkalom
    rendszerketrecébe nem
    zárható
    Korlátlan Jelenlét.

    PONT
    Holott most inspirált vagyok
    — azaz: együtt cél, eszköz, ok —
    ám épp, mint némely verseket
    épp nem szabad, épp nem lehet
    történtté tenni (fontosabb
    dolog képezvén dolgomat,
    vagy szakmám Kétnevű Ura
    tiltja: Ízlés, Öncenzúra);
    ___megcsökve hát e pontnyi poszton:
    ___halálom újra elhalasztom.

    HALOTTI BESZÉD
    A halál nem baleset, nem betegség, nem büntetés:
    ne tarts tőle, ne próbáld gyógyítani, sem elkerülni;
    ne szégyelld.
    ___________Veled növekszik, mióta csak
    növekszel
    s veled fogy, épp azóta.
    ____________________Tiéd. Halálod is te vagy.

    NE HARAGUDJ…
    (Szép Ernő-hangminta)
    Ne haragudj, ha meghalok,
    s itt hagyok nem kevés, de sok
    ilyen-olyan tennivalót!
    – Mint a többi silány csalók,
    váltig leplezzem a valót?
    Mint te is: én is meghalok.
    Ne haragudj, hogy meghalok
    (s hogy előbb inkább, vagy utóbb?
    az megtörténtéig: titok).
    Ne haragudj, de meghalok,
    mert élek – egyszerű dolog.
    Ha jó, ha rossz: majd megszokod.
    (Mit írok s míg olvashatod,
    vedd úgy, hogy Hozzád szól, a Szót:
    ne haragudj, ha meghalok!)

    Forrás: Fodor Ákos költészete (Facebook-csoport)

  • Dsida Jenő: Ki érti?

    Szerettem volna adni,
    de nem volt: mit. –
    Szerettem volna kapni,
    de nem volt: kitől.

    Szerettem volna enni,
    de üres volt a tányér. –
    Szerettem volna menni,
    de nem volt: hová.

    Szerettem volna halni,
    de a Halál kitért. –
    Szerettem volna élni,
    de nem volt: miért.

    Forrás: MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár)

  • Kosztolányi Dezső – Csendes, tiszta vers

    Nincs semmim… Így megyek magamban –
    tip-top – szelíden, csendesen,
    s ha éjjel bántanak a rablók,
    kitárom két üres kezem.

    A rablók sírnak velem együtt.
    Olyan-olyan szegény vagyok,
    mint kisded első fürdetőjén
    és mint a teknőn a halott.

    De tart a föld s ez az enyém még,
    s feszül az ég fejem felett,
    s kitárom az örök egeknek
    örök-mezítelen testemet.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Weöres Sándor: Prae-existentia

    Isten gondol öröktől fogva téged,
    elméjében léted mint szikla áll.
    Mi ehhez mérve habfodornyi élted?
    és mit változtat rajtad a halál?

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Weöres Sándor: Szembefordított tükrök

    Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
    Hiányosságom váljék jósággá benned.
    Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
    Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
    Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben…

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Gyurkovics Tibor: Világ csudája

    Azt hittem, hogy világ csudája vagy,
    őrjöngés, álom, nyíló végtelen,
    ma azt tudom, hogyha nem vagy velem
    nem vagyok, nem játszom, nem létezem,
    felhők fehérje a szemembe fagy…
    Azt hittem, hogy a világ csudája vagy,
    de annál sokkal fontosabb.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Dsida Jenő: Túl a formán

    Túl minden jelzőn és rendeltetésen
    meglapul a dolgok lelke,
    a kérlelhetetlen, bronzsötét
    egyetlen lényeg
    s valami igazság hömpölyög
    a folyók fenekén.

    Háznak mondasz valamit
    – négy fala van –,
    pedig nem az.
    Kályhának mondod,
    pedig nem az,
    virágnak mondod,
    pedig nem az,
    asszonynak mondod,
    Istennek hívod,
    pedig nem az.

    Nevükön szeretném nevezni őket
    ilyenkor alkonyatkor.
    Kinyúl értem bizonytalan szavuk,
    megölel láthatatlan karjuk,
    s úgy ringok el a titkok titkán,
    mint az anyám ölén.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Kardos Csongor – Hála

    Szavakba csordul belőlem a hála.
    Nem mert jó és szép vagy,
    nem mert fáradt álmok szólnak rólad,
    nem mert kezem kezedbe fogadod,
    nem mert csendes félhomály ül mosolyod szegélyén,
    nem mert átjár sötétkék hiányod,
    nem mert novemberi zarándok szelek fújnak;

    hanem mert remegő sóhajjal tudom: vagy.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Hamvas Béla – Idézet

    Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
    … Miért csillag a barát? – És miért barát a csillag? …
    – Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
    – Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
    – Mert az a tér, ahol találkozunk, nem emberi, hanem kozmikus?
    – Mert nem kíván tőlem, és én sem kívánok tőle semmit? csak azt,
    hogy legyen és így, ahogy van: és ő van, és én vagyok,
    ez kettőnknek tökéletesen elég?
    – Nem lehet rá válaszolni. Nem is kell! De ha nem is lehet, barátom
    iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag, a világegyetemnek
    rám ragyogása.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Őri István – Kérdések

    Hol vagytok, nappalok, hol vagytok, éjszakák?
    hol vagytok, álmok, hol vagytok, virágok?
    hol vagyok én, hol vannak mások?
    hol van a világ, hol van a kéz
    hol van szép szemed, hol van a méz

    hol vagy?… Te…

    Forrás: Lélektől lélekig