https://verskucko.com

Címke: szeretet

  • Jan Twardowski: Siessünk

    Siessünk szeretni az embereket oly gyorsan mennek el
    cipő marad utánuk meg süket telefon
    csak ami nem fontos cammog mint a tehén
    az igazán fontos hirtelen történik
    utána a csend normális szóval elviselhetetlen
    mint a tisztaság mely egyszerűen a kétségbeesésből születik
    mikor gondolunk valakire nélküle maradván

    Ne légy nyugodt hogy van időd mert bizonytalan a bizonyosság
    érzékenységünket elveszi mint minden szerencse
    együtt járnak mint a pátosz és a humor
    mint két szenvedély mely egynél mindig gyengébb
    oly hamar mennek el mint a júliusban elhallgató sárgarigó
    mint egy esetlen hang ügyetlen meghajlás
    becsukják szemüket hogy lássanak igazán
    nagyobb kockázat megszületni mint meghalni
    mert mindig túl keveset és túl későn szeretünk

    Ne írd ezt gyakran írd meg egyszer s mindenkorra
    szelíd leszel akkor akár a delfin és erős

    Siessünk szeretni az embereket oly gyorsan mennek el
    akik meg nem mennek el sem térnek mindig vissza
    és a szerelemről sem tudni soha
    hogy az első az utolsó vagy hogy az utolsó az első

    (Sajgó Szabolcs fordítása)

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Erich Fromm – Idézet

    „Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Josh Billings – Idézet

    „A kutya az egyetlen teremtmény a világon,
    mely jobban szeret téged, mint saját magát.”

    Forrás: Josh Billings – idézet

  • Márai Sándor: Idézetek

    Szeretetet lehet adni és lehet kapni.
    Csak egyet nem lehet: szeretetet zsarolni.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Bognár Barnabás: Ha mosolyt hozok…

    Ha mosolyt hozok a könnyek helyett,
    így maradjak meg neked.
    Ha csillogóra váltom a szemedet,
    így maradjak meg neked.
    Ha kezed kezemben megremeg,
    így maradjak meg neked.
    Ha én melletted állok félve meg,
    így maradjak meg neked.
    Ha szeretnék együtt félni veled,
    így maradjak meg neked.
    Ha vagyok én neked a szeretet,
    így maradjak meg neked.
    Ha velem a szép még szebbé lehet,
    így maradjak meg neked.
    Ha te szépnek látod a lelkemet,
    így maradjak meg neked.
    Ha vagyok az, aki más nem lehet,
    így maradjak meg neked.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Jan Twardowski – Siessünk

    Siessünk szeretni az embereket,
    olyan gyorsan mennek el,
    cipő marad utánuk meg süket telefon.
    Csak ami nem fontos, az cammog, mint a tehén,
    ami igazán fontos, oly gyors, hirtelen történik,
    utána a csend normális, egészen kibírhatatlan,
    mint a tisztaság, amely legegyszerűbben
    a kétségbeeséstől születik,
    amikor valakire gondolunk nélküle maradván.

    Ne légy nyugodt, hogy van időd,
    mert a bizonyosság bizonytalan,
    elveszi érzékenységünket, mint minden szerencse.
    Úgy jár egyszerre a kettő, mint a pátosz és a humor,
    mint két szenvedély,
    mely egynél mindig gyengébb.
    Oly hamar mennek el,
    mint júliusban elhallgató sárgarigó,
    mint egy esetlen hang
    vagy egy ügyetlen meghajlás.
    Becsukják szemüket, hogy lássanak igazán.
    Nagyobb kockázat egyébként megszületni,
    mint meghalni.
    Mindig túl keveset és túl későn szeretünk.

    Ne írj róla túl gyakran,
    de írj egyszer s mindenkorra,
    és olyan leszel, mint a delfin: szelíd, erős.

    Siessünk szeretni az embereket,
    oly gyorsan mennek el,
    és azok meg, akik nem mennek el,
    nem mindig térnek vissza,
    hisz soha nem tudni a szerelemről,
    hogy az első az utolsó,
    vagy hogy az utolsó – első.

    Sajgó Szabolcs fordítása

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Fodor Ákos –

    Ki nem vigasztal meg,
    mikor megbántottad,
    az nem is szeret.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Kosztolányi Dezső – Szeretet

    Mennyi ember van,
    akit szeretek.
    Mennyi nő és férfi,
    akit szeretek.
    Rokonszenves boltileányok,
    kereskedősegédek, régi és hű
    cselédek, lapkihordók, csöndes,
    munkás írók, kedves tanárok,
    kik vesződnek a kisfiammal.
    Találkozunk mi olykor-olykor,
    meg-megállunk, szemünk összevillan,
    s én még maradnék tétovázva,
    talán hogy elmondjam ezt nekik.
    Mégsem beszélek, mert csak a részeg
    aggastyánok s pulyák fecsegnek.
    Ilyesmiről szólni nem ízléses.
    Meg aztán nincsen is időnk.
    De hogyha majd meghalok egyszer,
    s egy csillagon meglátom őket,
    átintek nékik kiabálva,
    hajrázva, mint egy gimnazista:
    „Lásd, téged is szerettelek.”

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Reményik Sándor – A testvér

    A Testvér: az a nő, aki szeret,
    De vágya nincs és semmit sem akar.
    Tenger-nyugalmú mosolya mögött
    Nemes, vagy nemtelen célt nem takar.
    Nincs elfogultság benne, s nincs zavar.
    Nincs macska-szeszély, s nincs tigris-fölény,
    Olyan, mint a jó lelkiismeret
    Az öntudat virágos küszöbén.
    Tartózkodása nem titkos ígéret,
    nem szűzi hó, mely olvadásra vár,
    De kőbe metszett rendületlen lényeg.

    Látod, ez az a nő, aki testvéred.
    Ez az a nő, akiben megszűnik
    A nemek örök, nagy szerelmes harca,
    Mely hódítás és leigáztatás,
    Ha százszor pásztor-idill is az arca.
    Bilincs nehezül és rabszíj fonódik
    A szeretőkre a vágy vak tűzében.
    De szabadság van a testvériségben.

    A testvér az a nő, aki szeret,
    de sohasem lesz gyermekeid anyja,
    csak álmaidnak, lélekgyöngyeidnek
    Töretlen-tömör aranyfoglalatja.
    Ki távol tőled – melletted áll mindig,
    S a szépség ködös ormai felé,
    Ha megállottál – újra útnak indít.
    Mint halkbeszédű alpesi kalauz,
    komolyan kormányozza léptedet,
    S ha végső dalba fogsz: tündér-echó:
    Megszázszorozza hattyú-éneked.

    Forrás: Lélektől lélekig

  • Bertók László: Boldogság-dal

    Eljön a napja meglásd,
    tán észre sem veszed,
    csak sokkal szebben süt rád,
    csak mindenki szeret.

    Nem tudod, mitől van,
    egyszer csak énekelsz,
    s nevetsz mert a dallam
    arról szól, hogy szeretsz.

    Sétafikálsz az utcán
    s mindig jön egy barát,
    és ha a kedved fogytán,
    ő énekel tovább.

    Szomorú vagy, magad vagy,
    úgy érzed, dől a ház,
    egyszer csak kopogtatnak,
    s ott áll, akire vársz.

    A boldogság egy hajszál,
    egy szó, egy mozdulat,
    csak mozdulj meg, csak szólj már,
    csak el ne hagyd magad.

    Forrás: Lélektől lélekig

    Bertók László, Boldogság-dal, boldogság, remény, barátság, szeretet, hétköznapok, líra, magyar költészet