Fordító: Hárs Ernő
A tenger csupa szürke folt.
Elcsendesült az enyhe szél,
s akár egy hervadó levél,
úszik a víz színén a hold.
Halvány homokon fekete
csónak pihen. Matrózgyerek
mászik belé. Vígan nevet,
s az estben megcsillan keze.
Szalonkák hangját hallani
a füves domb felől, ahol
kibukkannak az ég alól
az aratók árnyékai.
Forrás: Magyar Bábel
