Tudod, megtennék én bármit
Ha érted teszem
S te egy szerenádot kértél
Hát jól van, legyen
Talán szebb lenne egy ékszer
Egy szál virág
De nem kell más, csak szerenád
Persze jól jönne egy álarc
S egy szép nagy kalap
Jobb, ha nem ismer meg senki
S ez köztünk marad
S te a függöny mögül nézhetsz
Mintha nem is tudnád
Hogy hozzád szól a szerenád
Hát nyíljon már az ablak
Itt várok rád
Most már lebbenjen a függöny
S a gyertyaláng, hm…
És ha elég szépen játszom
A dél dallamát
Talán kapok majd egy csókot
S egy forró teát
Aztán visszabújok melléd
S te nevetsz tovább
Még mindig szól a szerenád
Forrás: Lélektől lélekig
