Mikolai Bertics Mihály – Ha eljössz…

…Hozd magaddal a csendet,
hajadban
  az erdők illatát,
homlokodon
  a derűt,
szemedben
  a csillanást,
tekintetedben
  a reményt,
mosolyodban
  a kacajt,
orcádon
  a pírt,
kebledben
  a dobogást,
ölelésedben
  a bilincset,
köldökcsészédben
  a forróságot,
lépteidben
  a méltóságod.

…Ha eljössz,
te, magad légy
a semmi, s a mindenség;
leple az éjnek,
tüze a napnak,
ringató ének,
pirkadó ablak,
gyöngye a mélynek,
hullámok habja
csörgő patakban,
vágyódás csókja
ajkakra szórva,
szivárvány csíkja,
szemekben szikra.

…Ha eljössz, hozd magaddal
másik énemet,
amit csillaghulláskor
       nálad hagytam.

Forrás: Lélektől lélekig