Robert Burns: Árpa Pál. Ballada (A sör apotheózisa)

Három nagyhatalmú király
Keleten összeáll,
és összeszövetkeznek ők,
hogy vesszen Árpa Pál.
Ekével elásták eképp,
földet kapa kapált,
három királyok esküvék:
megölték Árpa Pált.

De utána jött a víg Tavasz,
hozott záport, esőt,
Árpa Pálunk feltámadott,
s elképedének ők.
És jött a fülledt, forró Nyár,
ő nőtt egyenesen,
fején szúrós lándzsahegyek,
hogy jól védve legyen.

Beköszöntött a józan Ősz
és sápasztó szele;
Árpa Pál teste megroggyant,
és a feje vele.
Színe megfakult, megkopott,
a vénség kezdte ki;
és akkor jött az ellenség,
és az esék neki.

Fegyverük éles penge volt,
és el lett nyesve térd;
kocsira köték mint rabot
gonosz bűneiért.
Aztán ponyvárafektetés,
aztán a dupla bot;
aztán meg a felköttetés,
és megforgattatott.

Aztán egy setét sanda lyuk
vízzel lett töltve meg,
és megragadták Árpa Pált,
és vízbe vettetett.
Aztán a földre fekteték,
s agyusztálták tovább,
s amíg csak volt még benne szusz,
lökték idébb-odább.

Tűzzel pörkölték csontjait
és bennök a velőt,
mit kerékbe Molnárlegény,
sőt két kerékbe tört.
Kiszívták szívéből a vért,
hasukba folyt a nedv,
s minél többet vedeltek ők,
annál jobb lett a kedv.

Nagy hős volt, nagy hős Árpa Pál,
nemes vért örökölt,
aki csak itta azt a vért,
a bátorsága nőtt.
Ez elfelejtet minden bajt,
ettől nő az öröm:
dalra fakaszt özvegy szívet,
noha szemében a könny.

Hát köszönsük fel Árpa Pált,
igyunk, ember fia!
S ne felejtse utódait
az öreg Skócia!

Forrás: Magyarul Bábelben (fordította: Israel Efraim)

Régi angol népdal, sok változatban maradt fenn és sokan dolgozták fel. Burns versének is több változata van. Dupla bot: cséphadaró. Saját szóalkotásom; valójában nem „duplának” nevezték, hanem csak (olykor) „másfélfának”: egy hosszabb meg egy rövidebb husáng volt összekapcsolva bőrszíjjal vagy lánccal. Parasztfelkelésekben mint fegyvert is használták. Angolul flail, de a szó természetesen nem szerepel a versben, hanem csak az, hogy ’jól elpáholták, megbotozták’. Israel Efraim