Megtaláltam újra!
Mit? Ami Örök.
A tenger – egybegyúrva
a Nappal.
Őrszem, tiszta lélek,
mormoljuk el itt
láng napok, vak éjek
vallomásait.
Ami benned ember,
ami földre von,
szétszakítva leng el,
s szállasz szabadon…
Mélyedből tör égre,
atlászfény-parázs,
Parancs s Akarás,
s nem szól senki: végre.
A remény is széthull,
nincs több orietur.
Tudás-szenvedés,
biztos büntetés.
Megtaláltam újra!
Mit? Ami Örök.
A tenger – egybegyúrva
a Nappal.
Kardos László fordítása
Forrás: Lélektől lélekig
