https://verskucko.com

Címke: várakozás

  • Jogos István: Helyzetkép

    A harmatcsepp, amit a párkányon
    találtam: a múlt.
    A horizonton tomboló vihar: a jövő.
    Most épp a szelet várom.

    Forrás: —

  • Somlyó Zoltán: Várlak

    A sárkányfejű szigonyos kályhát
    befűtöm. Dél van. Fütyörészek.
    Meleg lesz, csöndes, buggyanó meleg
    ez a bolond boszorkányfészek.
    Szorosan összekötözök
    két unatkozó bársonyszéket:
    itt te fogsz ülni, itt meg én…
    Rendezgetek. És fütyörészek…

    Itt te fogsz ülni, itt meg én;
    zimankós szívem összerázod,
    bolond fejem öledbe hull,
    s a könnyeidet magyarázod…
    Zimankós szívem megpendül,
    mint éle jó, hevert acélnak –
    Sok ránc lesz majd a szőnyegen
    s a bársonyszékek elalélnak…

    És átkozol majd és gyűlölsz
    s a csókjaidat megtetézed…
    …A sárkányfejű szigonyos kályha
    ropog. Várlak. És… és fütyörészek.

    Forrás: magyar-versek.hu

  • Károlyi Amy: Várakozás

    Nem tudok vizen járni
    követ kenyérré változtatni
    halakat megsokasítani
    nem tudok holtat feltámasztani
    ezért arra várok, ki
    tud a vizen járni
    tud követ kenyérré változtatni
    megtöbbezteti a halakat
    és felébreszti a halottakat

    Forrás: Magyar Kurír

  • Székely János: Várakozás

    (1960)

    Éppoly szorongva várlak, mint először.
    Rendet rakok, virágot szerzek, és
    úgy érzem ismét: szenvedés a válás,
    s beteljesülés minden érkezés.

    Egy idegen lény mozdulását érzem
    izmomban, amint rendezem hajam.
    Ugyan ki az? – Elönt a sejtelem, hogy
    hat év előtti, mélyebb önmagam.

    Feltámad mély és büszke ifjúságom,
    szilaj vagyok, és szinte reszketek.
    Elég aggódva gondolnom reád, hogy
    a hajdani kevély kamasz legyek.

    Egyként lebír időt és megszokást a
    sóvárgó vágy, a messzeség varázsa.

    Forrás: Index Fórum – Kedvesch versek

  • Ady Endre – És mégis megvártalak

    Te még nem indultál el útnak
    S engem űzött az unalom,
    Sok-biroknak e dühös láza,
    Száz iramú, vad utamon.
    Szeretők és cimborák hulltak,
    Vesztek mellőlem sorba ki,
    De nem tudtak eloltani
    Száz életet oltó fuvalmak.

    Lendületek és szünetek,
    Tivornyák, villámlások, lármák
    Vakok voltak és süketek.
    Nem volt soha oda-adásom,
    Valaki féltően fogott:
    Nem indultál, nem jöhettél még
    S valójában nem lobogott

    Életem még a poklokban sem
    És eltemettek százszor is
    És száz életből vígan tör ki
    Egy teljes élet, mámor is.
    Ujságos ízével a vágynak
    Pirulón és reszketegen
    Hajtom megérkezett, megérett,
    Drága öledbe a fejem.

    És mégis megvártalak.



    Forrás: MEK

  • Ágai Ágnes: Nem baj, ha késel

    Nem baj, ha késel.
    Úgyis mindig késik valami:
    a busz, a tavasz, a boldogság,
    a bocsánat,
    a jó szó,
    és néha az ész is.

    Nem baj, ha késel.
    Legalább lesz időm
    megnézni az eget,
    hogyan fárad a kék
    a szürkébe,
    hogyan hajlik a nap
    a háztetőkre,
    mint egy fáradt aranyérme.

    Nem baj, ha késel.
    Majd ülök itt,
    s figyelem,
    hogyan pereg ki a perc
    a markomból.

    Ha megérkezel,
    nem kérdezek semmit.
    Csak mosolyogok,
    mert megjöttél.
    És ez már bőven elég.

  • Szabó Magda: Sírfelirat

    Én sose jártam nélküled,
    csak most jöttem előre;
    az ifjúságod elgurult,
    azt őrzöm itt a földbe.

    A szál, mely fogta lelkemet,
    a fényes szál kibomlott,
    ne sírj, ha e kövek felé hajolsz,
    s nevem kimondod.

    Mert jössz te is. Úgy várlak itt,
    mint otthon, odafenn,
    s nem tudta más, hogy közeledsz,
    csak szívem és fülem.

    Majd rádnézek, mint annyiszor,
    hogy mit hoztál nekem, –
    ó, hozd magaddal a napot!
    Hideg van idelenn.