Vénasszonyok nyaráról dalolnom nem lehet,
vénasszonyok korunkban, tudjuk, hogy nincsenek.
Egykor talán még voltak – más kor volt, más kor az:
ma vén a dús hajzatú és ifjú a kopasz.
Egykor még ifjú korban kelt nászra férfi, s lány,
aggok vagyunk manapság az élet hajnalán.
Hetvenéves korunkban leszünk ifjak, s bohók,
addig a szívek kripták, s akkor lesznek kohók.
Ilyen szép őszidőre, milyen ma is vala,
azt mondották egykoron: vénasszonyok nyara.
Ma ki vénasszonyról szól: kaphat szidást, követ;
ma már nem vén a nyár se, legfeljebb csak öreg.
