(Benjámin Lászlónak)
Szégyenkezésre nincs okod: a hajlam
legénykedésre sose ösztökélt,
de látva, hogy varjak sötét csapatban
négyszögesítik az ég fénykörét:
fülsértő, harsány hallgatásba fogtál,
az Istent ezzel józanítva ki,
a csönded úgy üvölt azóta, hogy már
a mindenség partján is hallani.
Pedig csupán a Vadaskerti úttól
a Kálvin térig tartó dünnyögést
hagytad te abba, mert lassan kicsúfol
az is, kinél ma sincs se tűz, se kés.
Vagy meglehet: jövőt-csereberélő
kalmárzsivajtól szakadt meg szavad,
hisz már azt hírelik, hogy ama végső
harcért hitelt az ószeres sem ad –
hát nem! És százszor nem! Ha volt a földön
értelme áldozatnak: lesz, aki
pipacspernyét sodró szelekkel eljön
az elvérző zászlót meghajtani.
🕊️
