Jean Cocteau – Ha napba nézek

Ha napba nézek, én szemem se rebben,
míg te pillogatsz,
ez az egy játszma kettőnk közt,
amelyben még alulmaradsz.

S ha majd pokolra szállunk mind a ketten,
hogyha van pokol,
más forró tengerár dobálgat engem
s téged más bugyor.

De lelsz a holtak térein helyettem
társat is, talán…
Ne hagyj el. Éljünk együtt még mi ketten
egymás oldalán.

Forrás: Kedvesch versek