Őri István: Mondd, mi lesz

…Mondd, mi lesz, ha megtalál az érzés?
Mondd, mi lesz, ha hív a messzeség?…

Mondd, mi lesz, ha érzem: mindez kevés?
Mi lesz, ha menni akarok – hozzád! veled!
Mondd, mi lesz, ha csak álmodom kezed?
s az utat, mely feléd vezet?…

akkor meghalok
csendben, szótlanul
elmegyek oda, ahol a madár se jár
és várok a feltámadásig
mert ott mindenki vár

és beszélgetek velük
elmondom életem
mindent, ami történt velem
és beszélek rólad is
arannyal csillogót
gyémánt szivárványt
tűzzel lángolót

mert szeretlek itt is
ha bár csak lélek vagyok
s mindent láthatok
mi szép és kedves nekem
de homályban van a világ
csak téged lát szemem

nincs kezem nyújtom feléd
nincs hangomon suttogok neked
ott messze lent, hol éled életed
hátha áttör a zajon a szerelmes
gyenge hang

hátha úgy hallod meg
mintha imára hívó harang
és elindulsz felém
úttalan utakon
sohanemvolt vágyakon

legyőzve mindent, mi utadba áll
s közben a hívó harang szava
előtted jár
és vezet
és egyre hangosabban…

és egyszer csak megváltozik
s akkor szívedbe béke költözik
mert szavakat hallasz harangszó helyett
és megérted: most már mindent lehet
engem is! –

és felém nyújtod szent kezed
és nekem adod drága életed

és feléd nyújtom van kezem
és neked adom életem

mindenem…

örökkön örökké

ámen

Forrás: Index.hu – Lélektől lélekig