Reményik Sándor – New Yorki levéltöredék

Templomkép-gyűjtő albumába

„Itt küldök egynehány képeslapot.
De rájöttem már, hogy mért nem kutat
A fürge fényképész itt templomot.
A felhőkarcoló hétköznapok
Égbefúrták ormótlan fejüket:
Eltűnnek ötven emelet tövén,
– Hiába tornyosak az ünnepek.

A vörös téboly vak falansztere
Lerontja másutt a templomokat –…
Itt – e titáni égberohanásban
Az Isten nem halt meg, – csak lemaradt.

Ide erdélyi hegyek kellenének,
Hegyek a felhőkarcolók mögé –
Hogy tündököljön az örök Arány,
És kitűnjön: a dicsőség kié.”

Forrás: Lélektől lélekig