Őrzöm az arcod lelkembe zárva,
Mint kalitkában fogoly madarat,
Őrzöm vidám nevetésed,
Mint telihold a sugarat.
Őrzöm szemeid csillanását,
Mint kelő napfényt a reggel,
Őrzöm egy bús tekinteted,
Mint csillagokat az éjjel.
Őrzöm elveszett szerelmedet,
Mint kőtáblák az ősi jeleket.
Forrás: Lélektől lélekig
