Kardokba öltözött tulipán,
piros árnyékodba zuhantam,
virágok zengő szívdobogásába
gyötrődésem ezüst-pénzeivel,
felgyújtottad perceim erdejét;
füstből faragott madarak
kóvályognak a tűz bokrai
fölött, felhők kerítéseire
lebbennek füst-szárnyakon,
szikrából pattintott csőrüket
sikoly feszíti szét, pernye-koronás
fiú vergődik lángoló percek
erdejében, fekete tálban vér
bugyborékol: álmatlan éjszakák
vére, kelyhed szobáját nyisd ki,
kegyetlen idő üldöz, engem,
kínok udvarán ágaskodó
száraz fát, felfegyverzed
magad szerelmem ellen,
kardokba öltözöl, tulipán?
Forrás: Magyarul Bábelben
