Gheorghe Tomozei: Strófa

A hold tükörképe – a szomjúságom,
éhségem – őszi falevél,
támaszom – eső-liliom,
a hó – álmom,
a viasz – nyugalmam.

A szerelem is a magány egyik fajtája,
elgyötört hallgatásom – feledés.

Balogh József fordítása

Forrás: Lélektől lélekig